Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
314.61
bux:
148632.55
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Kevésbé véd egy adagnyi Pfizer-vakcina, mint eddig hitték

Izrael hiába áll az élen tömegimmunizáció terén, hétfőn tízezer új fertőzöttet regisztráltak az országban - ez arra utal, hogy az első adagnyi Pfizer-oltás beadása mégsem véd annyira, mint amire számítottak.

Nachman Ash, az ország vakcinációs stratégiájának vezetője arról nyilatkozott, hogy az oltás egy adagja adta védettség nemcsak saját várakozásaiktól marad el, de a Pfizerétől is. A második adag beadását követően ugyanakkor 6-12-szeresére emelkedik az antitestek mennyisége a Sheba Medical Center hétfőn közzétett adatainak tanúsága szerint, írja a The Guardian.

Ismert tény, hogy a kétadagos oltások első adagja után kialakuló védettség jelentősen alacsonyabb annál, ami a dupla adag felvételét követően kialakul - akárcsak az, hogy az immunitás nem azonnali.

Míg az első adag után hetekbe kerül, mire megfelelő szintű immunitás keletkezik, a második azonban már másféle immunválaszt vált ki, megsokszorozva a korábbi antitestszintet.

A Pfizer korábban 52 százalékos hatékonyságról beszélt az első beadott adag kapcsán, sok ország pedig késlelteti is a második adag beoltását az ajánlott három héthez képest annak érdekében, hogy többeket tudjanak legalább valamilyen mértékben immunizálni.

A hatékonyságot ugyanakkor megkérdőjelezték azután, hogy sok izraeli kapta el a betegséget az első adag oltás felvételét követően, habár Sharon Alroy-Preis, az izraeli közegészségügy vezetője ezt azzal indokolta, hogy a legtöbb esetben az érintettek szervezetének nem volt elég ideje az antitestválasz kiépítésére.

Izraelben kétmillióan kaptak már egy adagot a Pfizer védőoltásából, 400 ezren pedig már a másodikat is felvették. Az új megfertőződések 30-40 százalékáért az új, gyorsabban terjedő brit koronavírus-variáns lehet a felelős egyes becslések szerint, ezért

az izraeli kabinet a korlátozások szigorítását fontolgatja.

Másképp az új variáns akár heteken belül dominánssá válhat az országban.

A fertőzés terjedésének gyorsasága így aláássa azt az optimizmust, amit az oltási program gyorsasága kapcsán Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök sugározni próbál. Az ország a harmadik karanténidőszakban jár épp, az eredeti tervek szerint ennek csütörtökön kellene véget érnie, az új tervek közt azonban még a Ben Gurion reptér lezárása is szerepel - ez esetben csak a legszükségesebb jártokat fogadnák.

Az országban megindult a felelőskeresés is: az ultraortodox közösségek egyes iskolái ugyanis nyitva maradhattak, sőt, olyan tömegrendezvényeket is tartottak, mint például egy hétfői, 300 vendéggel tartott esküvő, amelynek rendőrök vetettek véget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Hétfőn és kedden kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn 13 órától Magyar Péter napirend előtti felszólalása nyitja a sűrű hetet, tárgyalnak az áfáról, a köznevelési törvényről, a szakképzésről és az agrárkamaráról is. Kedden megválasztják az új köztársasági elnököt, aki esküt tesz és beszédet is mond. A Tisza-frakció Baka Andrást jelöli, így várhatóan ő lesz az új államfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

John Stuart Mill már 1848-ban a „barbárság” maradványának tartotta a nemzeti valutákat, és a magyar gazdaságtörténet lassan őt igazolja. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy Magyarország nem tudott élni az önálló valutával, a független monetáris politika sokszor nem megvédett minket, hanem elmélyítette a válságokat. Ma, amikor egy új gazdaságpolitikai irány alapján megnyílt az út az euró felé, az EU-párti fordulat és a csatlakozási szándék a legfőbb geopolitikai horgonyunkká lépett elő. Az optimális valutaövezetek elmélete azonban rámutat a folyamat kockázataira is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×