Infostart.hu
eur:
386.08
usd:
331.51
bux:
119504.32
2026. január 14. szerda Bódog
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Kevésbé véd egy adagnyi Pfizer-vakcina, mint eddig hitték

Izrael hiába áll az élen tömegimmunizáció terén, hétfőn tízezer új fertőzöttet regisztráltak az országban - ez arra utal, hogy az első adagnyi Pfizer-oltás beadása mégsem véd annyira, mint amire számítottak.

Nachman Ash, az ország vakcinációs stratégiájának vezetője arról nyilatkozott, hogy az oltás egy adagja adta védettség nemcsak saját várakozásaiktól marad el, de a Pfizerétől is. A második adag beadását követően ugyanakkor 6-12-szeresére emelkedik az antitestek mennyisége a Sheba Medical Center hétfőn közzétett adatainak tanúsága szerint, írja a The Guardian.

Ismert tény, hogy a kétadagos oltások első adagja után kialakuló védettség jelentősen alacsonyabb annál, ami a dupla adag felvételét követően kialakul - akárcsak az, hogy az immunitás nem azonnali.

Míg az első adag után hetekbe kerül, mire megfelelő szintű immunitás keletkezik, a második azonban már másféle immunválaszt vált ki, megsokszorozva a korábbi antitestszintet.

A Pfizer korábban 52 százalékos hatékonyságról beszélt az első beadott adag kapcsán, sok ország pedig késlelteti is a második adag beoltását az ajánlott három héthez képest annak érdekében, hogy többeket tudjanak legalább valamilyen mértékben immunizálni.

A hatékonyságot ugyanakkor megkérdőjelezték azután, hogy sok izraeli kapta el a betegséget az első adag oltás felvételét követően, habár Sharon Alroy-Preis, az izraeli közegészségügy vezetője ezt azzal indokolta, hogy a legtöbb esetben az érintettek szervezetének nem volt elég ideje az antitestválasz kiépítésére.

Izraelben kétmillióan kaptak már egy adagot a Pfizer védőoltásából, 400 ezren pedig már a másodikat is felvették. Az új megfertőződések 30-40 százalékáért az új, gyorsabban terjedő brit koronavírus-variáns lehet a felelős egyes becslések szerint, ezért

az izraeli kabinet a korlátozások szigorítását fontolgatja.

Másképp az új variáns akár heteken belül dominánssá válhat az országban.

A fertőzés terjedésének gyorsasága így aláássa azt az optimizmust, amit az oltási program gyorsasága kapcsán Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök sugározni próbál. Az ország a harmadik karanténidőszakban jár épp, az eredeti tervek szerint ennek csütörtökön kellene véget érnie, az új tervek közt azonban még a Ben Gurion reptér lezárása is szerepel - ez esetben csak a legszükségesebb jártokat fogadnák.

Az országban megindult a felelőskeresés is: az ultraortodox közösségek egyes iskolái ugyanis nyitva maradhattak, sőt, olyan tömegrendezvényeket is tartottak, mint például egy hétfői, 300 vendéggel tartott esküvő, amelynek rendőrök vetettek véget.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×