eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Déli Obszervatórium által 2020. szeptember 14-én közreadott, ALMA (the Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével készült kép a Vénusz bolygóról. A Nature Astronomy szaklap szeptember 14-ei számában megjelent tanulmány vezető tudósai bejelentették, hogy a Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján. A foszfingáz molekuláit az ALMA és a James Clerk Maxwell  űrtávcsövek (JMTC) segítségével fedezték fel.
Nyitókép: MTI/EPA/European Southern Observatory/ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech

Beköszönt a Vénuszhoz a Solar Orbiter

Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.

Az Európai Űrügynökség (ESA) közlése szerint az űreszköz közép-európai idő szerint vasárnap 11 óra 39 perc és 20 másodperckor mindössze 7448 kilométerre volt az Esthajnalcsillagként is ismert bolygótól.

Minden simán ment, nem volt semmiféle probléma

- mondta hétfőn Simon Plum, az ESA projektvezetője.

A szonda a Vénusz közelében a bolygó gravitációs erejét kihasználva lefékezett és pályát módosított, hogy új szögből közelíthesse meg és vizsgálhassa a Napot. Új röppályájának pontos koordinátái azonban csak a jövő héten, az adatok kiértékelése után lesznek ismertek.

Az ESA és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közös szondája február 10-én indult útjára a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről, hogy 1,5 milliárd eurós (530 milliárd forintos) missziója során új ismereteket gyűjtsön a Napról.

Az űreszköz jelenleg 231 millió kilométerre van a Földtől és 108 millió kilométerre a Naptól. Az 1,8 tonnás szonda fedélzetén tíz műszer van, amelyek közül hat távérzékelő eszköz és teleszkóp, ezek a Napot és környezetét vizsgálják.

A Solar Orbiter végső soron 42 millió kilométerre fogja megközelíteni a Napot. A több száz Celsius-fokos hőségtől titánból készült hőpajzs védelmezi majd.

Az űrszonda már júliusban, 77 millió kilométerre megközelítette és lefotózta a Napot, közelebbről, mint bármely korábbi űrmisszió. Bár voltak már űreszközök, amelyek közelebb kerültek csillagunkhoz, ekkora közelségben azok vakon közlekedtek.

A Solar Orbiter Napról készült első fotóin elsőként volt látható például egy fortyogó, rendkívül forrónak tűnő, "tábortűznek" ható jelenség.

A BepiColombo űrszonda már októberben megközelítette a Vénuszt és "érdekes aktivitásokat" figyelt meg a Földdel szomszédos bolygó mágneses mezejében.

A tervek szerint 2025-től további űrhajók fogják még jobban, néhány száz kilométerre megközelíteni a Vénuszt.

A Vénusz Föld-típusú bolygónak számít, a Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. Mivel közelebb kering a Nap körül, mint a Föld, a Vénusz hasonló fázisokat mutat, mint a Hold.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×