Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csengővel jelzi az uniós a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli informális tanácsülése kezdetét 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Az EU az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza

Az Európai Unió az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza, májusban pedig a külügyminiszteri tanács elé kívánják terjeszteni - jelentette ki Kaja Kallas kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselő hétfőn Luxembourgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

A főképviselő szerint az EU-tagállamok egyértelműen a béke pártján állnak, hiszen mind a 27 ország támogatta a tűzszünetet, és Ukrajna már egy hónappal ezelőtt feltétel nélkül beleegyezett abba. Oroszország viszont szerinte továbbra is a háborút keresi: ezt bizonyítják a legutóbbi, különösen halálos támadások is, köztük a hét vég légicsapás Szumiban. Nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország csak húzza az időt, és nem törekszik a békére - fogalmazott Kallas.

"Ezért az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot komoly tárgyalásra kényszerítsük, az, ha még nagyobb nyomást helyezünk rá" - hangsúlyozta.

Szavai szerint Oroszországnak be kell látnia, hogy hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mivel nem győzhet - az ukrán nép elszántsága töretlen, és a nemzetközi közösség kitart mellette, a vérontás pedig csak akkor érhet véget, ha Oroszországot helyezik nyomás alá, mert az orosz vezetők felelősek az erőszakért.

A főképviselő úgy véli, hogy az egyik oldalról Oroszországra kell nyomást gyakorolni, a másik oldalon az a cél, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. Az Európai Unió ebben kulcsszerepet játszik: egyszerre a legnagyobb vásárlója és legfőbb támogatója is az ukrán védelmi iparnak, továbbá eddig több mint 73 ezer ukrán katonát képeztek ki. A megbeszélések során felmerült az is, hogy a kiképzési missziók mandátumát érdemes lenne bővíteni, különösen annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Ukrajna védelmét támogató nemzetközi koalíció biztonsági garanciáihoz.

A kétmillió lőszer Ukrajnának történő leszállítását célzó kezdeményezésről Kallas azt mondta, hogy a kitűzött cél kétharmadát már sikerült teljesíteni, bár a teljes mennyiség még nincs meg. A tagállamok többsége egyetért abban, hogy folytatni kell az ilyen típusú erőfeszítéseket is, és további lépésekre van szükség. A támogatás nem csupán az Európai Unió keretein belül történik, hiszen például Norvégia is hozzájárult a célhoz négymillió euróval - mutatott rá.

Ami az idei támogatást illeti, Kallas elmondása szerint az EU és a tagállamok idén már több mint 23 milliárd eurót nyújtottak Ukrajnának, míg tavaly ez 20 milliárd volt.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a főképviselő kiemelte: a felek térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, legyen tűzszünet, és engedjék szabadon az összes túszt.

"Az EU által nyújtott humanitárius segítséget Gázának és a palesztinoknak nem lehet politikai fegyverként használni. El kell jutnia azokhoz, akik rászorulnak. Izraelnek joga van megvédeni magát, de jelenlegi lépései túlmutatnak az arányos önvédelem határain" - vélte.

Üdvözölte a Gáza újjáépítésére vonatkozó arab tervet, de felhívta figyelmet, hogy három fontos elem hiányzik belőle: a finanszírozás, a biztonság és a kormányzás. "Készek vagyunk együttműködni arab és nemzetközi partnereinkkel ezek kidolgozásában" - tette hozzá.

Szíria kapcsán Kallas beszámolt arról, hogy a luxembourgi ülésen tanácskoztak a szankciók enyhítéséről. Felmerült, hogy az újjáépítéshez elengedhetetlen a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, ugyanakkor az új vezetés részéről eddig nem történtek érdemi előrelépések - jelentette ki. A főképviselő szerint az ország jövője továbbra is bizonytalan, mégis van remény a fejlődésre. A miniszterek abban állapodtak meg, hogy értékelik az eddigi intézkedéseket - mivel már korábban is enyhítették némiképp a szankciókat -, és azt követően dolgozzák ki a következő lépéseket.

Bosznia-Hercegovináról szólva a főképviselő azt mondta, hogy az ország jelenleg alkotmányos válságban van, "és egyértelmű, hogy az ország szétszakítására irányuló bármilyen kísérlet elfogadhatatlan". "A politikai vezetőknek nem a megosztottságot kellene mélyíteniük, hanem hidakat kellene építeniük egymás között. A bővítés olyan ügy, amelyben mindannyian egyetértenek, ezért döntéseket is kellene hozniuk ezzel kapcsolatban" - jelentette ki.

Azt is kiemelte, hogy Szerbia és Koszovó kapcsolatainak normalizálása kulcsfontosságú, ezért e két fél között folytatni kell az az uniós közvetítéssel zajló párbeszédet, amelyhez új különmegbízottat is kinevezett az EU.

Kallas egyúttal figyelmeztetett: "nem marad következmények nélkül", ha valaki részt vesz a május 9-i moszkvai ünnepségeken, mivel Oroszország teljes körű háborút folytat Európában.

"Egyértelművé tettük, hogy nem szeretnénk, ha bármelyik tagjelölt ország részt venne a május 9-i moszkvai eseményeken" - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×