Már legalább 244 ausztriai gazdaság érintett a kéknyelv-betegségben, aminek a BTV–3 típusa először 2023-ban jelent meg Belgiumban, Hollandiában és Németországban. Az osztrák Heute szerint a juhok a leginkább érintettek, a fertőzések negyede halálos kimenetelű. A szarvasmarhák erős fájdalmakat szenvednek el a kéknyelv-betegség miatt, a tehenek kevesebb tejet adnak, ami Európa-szerte felveri a tejtermékek árait – írja az Index.

A vírus ellen csak a védőoltás segít, az Európai Unióban már három vakcinát is jóváhagytak, melyek iránt robbanásszerű kereslet várható a kontinensen. „Azok, akik gyorsan cselekednek, megvédhetik az állataikat és megelőzhetik a nagyobb károkat. 80 százalékos oltási arány a cél, de ettől még nagyon messze vagyunk” – árulta el Christian Zainzinger gyógyszergyári állatjóléti szakértő.

A ragadós száj- és körömfájás vírushoz hasonlóan a kéknyelv-betegség sem jelent fertőzésveszélyt az emberekre.

A Nébih tájékoztatása alapján a vírust a törpeszúnyogok hordozzák, állatról állatra nem terjed. Előfordulása a melegebb és nedvesebb időszakokban gyakoribb, a tartós hideg és a fagy gátolja a terjedést. Magyarországon 2014-ben jelent meg a járvány: Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Tolna vármegyékben regisztráltak kék nyelv okozta fertőzést.

A betegség tünetei:

• láz,
• vérzés és fekélyesedés a száj és orr nyálkahártyán,
• fokozott nyálzás, orrfolyás és kötőhártya-gyulladás,
• duzzadt száj és nyelv,
• sántaság, mivel a lábvégek vizenyőssé válhatnak és kifekélyesednek,
• bágyadtság és lesoványodás,
• hasmenés, hányás és tüdőgyulladás,
• a nyelv kékes elszíneződése vérkeringési zavarok miatt,
• a vemhes állatok elvetélhetnek.

A hivatal szerint az esetlegesen fertőzött állatokból származó hús és egyéb élelmiszerek sem jelentenek kockázatot az ember számára.