Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter csengővel jelzi az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa brüsszeli ülésének kezdetét 2024. december 17-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Bóka János bizakodó az uniós forrásokkal kapcsolatban, majd elárulta, hogy mennyi pénzt függesztettek fel

Az uniós ügyekért felelős miniszter bizakodó a tekintetben, hogy megérkeznek az uniós források Magyarországra, ám szerinte az Európai Unió politikai helyzete nem engedi meg a kataklizmát.

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter nyitotta az Economx Money Talks' 25 nevű konferenciát hétfő délelőtt. Előadásában arra a sokakat foglalkoztató kérdésre kereste a választ, hogy lesz-e uniós pénz, és ha igen, mennyi, kitől és kinek. Ugyanis megállapítása szerint „a pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad, de Ali baba és a negyven rabló a közelben ólálkodik és résen kell lenni”. Szerinte

„egy aknamezőn keresztül vezet az út az uniós forrásokhoz”.

Kiemelte, hogy bár a 2021–2027 közötti uniós költségvetésben a mostani értéken számolva valóban van 1200 milliárd euró, ám az éves uniós GNI – bruttó nemzeti jövedelem – mindössze 170-180 milliárdos, az EU saját bevételei az uniós kiadások felét sem fedezik.

A miniszter arra is figyelmeztetett, hogy az új 7 éves költségvetési időszak alaposan megváltozik a főösszeg és a finanszírozható területek szempontjából is; így például a kohéziós és agrárpénzek a teljes keret felét teszik ki, szemben a korábbi kétharmaddal. Arról is beszélt Bóka János, hogy a Next Generation révén 807 milliárd eurós hitelt venne fel az EU, ami másfélszer annyi, mint ami az uniós költségvetésben szerepel.

Felidézte, hogy 50 milliárd euróhitelt vennénk fel uniós szinten Ukrajna támogatására, illetve további 150 milliárd euró hitelt védelmi célokra, ezért a 2025-ös éves költségvetésében a kamatkiadások után 4, 2026-ban 6,5 milliárd eurót kell már fizetni, 2028-ban pedig az éves költségvetés 20 százalékát a kamat- és hitelköltségek viszik el.

A miniszter közlése szerint politikai természetű viták miatt nem jut hozzá Magyarország minden uniós forráshoz, ugyanakkor a hozzáférés folyamatos. Bóka János közölte, hogy 12 milliárd euró érkezik be például a kohéziós és az agrártámogatásokba, ugyanakkor

9,45 milliárd eurónyi összeg valóban felfüggesztés alatt áll.

Bár a miniszter bizakodó, szerinte a források ütemes biztosítása kis lépésekben is megvalósulhat, de ő sem vár nagy kataklizmára, nagy bejelentésre az uniós pénzekről, mert azt nem engedi meg a jelenlegi európai politika.

Végül megjegyezte, nem elhanyagolhatóak a politikai kockázatok, de két célja van a kormányzatnak. Az egyik a források ütemezése, ahol nem lesz nagy megegyezés, nagy bejelentés, de haladnak majd, illetve hosszú távon bebizonyítani, hogy kudarcos stratégiának minősüljön a politikai alapon szétosztott források kérdése.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeállt Európa friss fejlettségi térképe - hol állunk?

Összeállt Európa friss fejlettségi térképe - hol állunk?

A magyar gazdaság az egy főre jutó GDP-je alapján az ötödik legkevésbé fejlett ország az unióban - derül ki a közelmúltban frissített 2024-es statisztikából. Az utóbbi években a lengyel, a román és horvát gazdaság került elénk. A hazai lakosság fogyasztása az utolsó előtti, megelőzve a letteket, holtversenyben Bulgáriával. A hazai árszint az uniós árszint 70%-át közelíti, az élelmiszereknél szinte teljes az árkonvergencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×