Infostart.hu
eur:
387.63
usd:
330.66
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: Pixabay

A gazdag országok előre felvásárolják az oltások jelentős részét

A brit Gobal Justice Now felmérése szerint a leggazdagabb országok már lekötötték a Pfizer vakcinakapacitásának 80 százalékát.

A szervezet célja, hogy az oltások fair módon elosztva ne csak a leggazdagabb országok népességét védjék meg a koronavírus kockázataitól. Jelenleg nem látják ezt biztosítottnak: számításaik szerint az ígért 1,3 milliárd adagnyi vakcinából másnak már nemigen jut a fejlett Nyugat polgárain kívül. Számításaikat a következő, bárki által elérhető adatokra alapozzák:

  • az Európai Unió 200 millió adagot vett meg
  • és további 100 millióra kötött le opciót,
  • miközben az Egyesült Királyság 40 millió adagra tart igényt.
  • Az Amerikai Egyesült Államok ugyan mindössze 100 millió adagot vett meg, de
  • további 500 millió adagra van opciója.

Ez összesen 940 millió adagot jelent,

ami a Pfizer által ígért 1,3 milliárd adag túlnyomó része,

miközben a leggazdagabb országok népessége mindössze 14 százaléka a teljes világénak.

A számításról hírt adó Anadolu Agency cikke szerint a Pfizer még ha fel is ajánl a fejlődő országoknak az oltásból, az sem lesz elégséges.

"A COVAX-kezdeményezésen keresztül valószínűsíthető, hogy a Pfizer a következő hetekben felajánlást tesz majd, de ennek mennyisége valószínűsíthetően mindössze töredéke lesz az összes legyártott oltóanyagnak" - idézik. Hozzáteszik: a nyugati kormányok a Global Justice Now szerint kétarcúan viselkednek a jelenlegi helyzetben.

"A brit kormány egyrészt globális védjegyoltalmat szorgalmaz, amely megakadályozza az egyes országokat a saját, generikus szerek gyártásában,

ugyanakkor annyi vakcinát vásárol fel, amennyit csak tud, így semmi nem marad a fejlődő országoknak"

- idézik Nick Deardent, a szervezet vezetőjét. A Global Justice Now szerint a helyzet rámutat a nagy gyógyszergyártó cégek működésének faramuci mivoltára: egyesek milliárdokra tesznek szert a vakcina gyártásából, míg mások azért halhatnak meg, mert nem tudnak hozzájutni ahhoz oltóanyag vagy pénz hiányában.

Dearden a vakcinanacionalizmus végét követeli, a jelenlegi vészhelyzetben pedig mindenki számára megfelelő mennyiségben elérhető vakcina létrehozását tartja célnak. Ehhez szerinte az olyan országokat kellene támogatni, mint India vagy Dél-Afrika, akik a szellemi tulajdonjog védelmének átmeneti felfüggesztését kérik a pandémiás helyzetben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×