Infostart.hu
eur:
351.85
usd:
306.95
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
2020. november 9-én közreadott kép a Pfizer multinacionális gyógyszergyártó cég logójáról a vállalat New York-i székházában 2015. november 23-án. A  Pfizer és a német Biontech közös közleménye szerint kilencven százalékban hatásos lehet az általuk kifejlesztett kísérleti oltóanyag a koronavírus ellen, miután befejezték a vakcinával végzett klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Azonban felhívják a figyelmet, hogy ez nem jelenti még azt, hogy küszöbön áll a vakcina tömeges, kereskedelmi forgalmazása.
Nyitókép: MTI/AP/Mark Lennihan

Kérdések és korlátok: sok mindent kell még megtudnunk a Pfizer-vakcináról

A Pfizer a BioNTechhel és a Fosunnal közösen fejlesztett vakcinájáról még sok részletet nem osztott meg: megválaszolható és egyelőre megválaszolatlan kérdések garmadája sorakozik emiatt a tudományos világban és laikusok körében egyaránt.

A Pfizer nagy bejelentése után még várnunk kell a vakcinával kapcsolatos előzetes elemzések adataira, addig pedig a tudományos világban is kérdések merülnek fel az oltás kapcsán az NBC cikke szerint.

"Nem tudunk semmit az oltás azokra a csoportokra gyakorolt hatásáról, akiken nem tesztelték azt: a gyermekekre, az állapotos nőkre, az immunhiányos állapotú emberekre és a legidősebb korosztályra gyakorolt hatásról" - sorolja Gregory Poland, a Minnesota állambéli Rochesterben található Mayo Klinika oltás-kutatócsoportjának igazgatója. A kutatók csak annyit közöltek ugyanis első sajtóközleményükben, hogy a tesztekbe bevontak harmada változatos háttérből érkezett, de nem tudjuk, ezt mit jelent, és az életkori csoportokra sem tértek ki.

Az, hogy újfajta, oltásnál még sosem használt technológiát, a hírvivő RNS, más néven az mRNS használatát vetik be, önmagában érdekessé teszi a vakcinát.

A Pfizer készítménye megtanítja a szervezetnek, hogy a SARS-CoV-2 felületén található tüskefehérjét vegye célba azonnal immunrendszerünk.

Az amerikai járványügyi hivatal korábbi igazgatója, Richard Besser szerint mivel ez az első embereken használható mRNS-alapú vakcina, a biztonságra kiemelten kell majd figyelni.

Az első eredményeket 94 megbetegedés bekövetkezte után hozták nyilvánosságra, így a 90 százalék fölötti hatékonyságot egyelőre fenntartással érdemes kezelni, illetve az is kérdéses, hogy akik megkapták az oltást, azok vajon tudják-e terjeszteni a vírust. A szakértők egyetértenek abban, hogy ha a súlyos lefolyású betegséget sikerül megelőzni a vakcinával, azzal már célt érnek. Az is elég ugyanis, ha az influenzaoltáséhoz hasonló lesz a hatása.

"Nem feltétlenül fog mindenkit megvédeni a megfertőződéstől, és talán nem is óv meg mindenkit. De sokakon segít majd és a betegség lefolyásának súlyosságát enyhíti majd"

- mondta el dr. William Haseltine, a fertőző betegségek szakértője az MSNBC-nek. Azt szintén nem tudjuk még, mennyi ideig tart majd a vakcina adta védettség: erre a kérdésre csak az idő adhat majd választ.

Az oltást jövő héten nyújtja be a várakozások szerint a Pfizer engedélyezésre az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerengedélyezési Hivatalnak, amely független szakértőkkel karöltve fogja megvizsgálni a Pfizer eredményeit, és ezek fényében dönt arról, elkezdődhet-e az oltások beadása.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×