Infostart.hu
eur:
379.55
usd:
321.94
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Technikus a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók.
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

A gyorsabban érkező oltás rosszabb lehet a semminél is

Nincs módszer két oltás hatékonyságának összehasonlítására, ami az idősek számára jelenthet igazán gondot.

A koronavírus elleni oltás nem fogja gombnyomásra kikapcsolni a vírust, ezt már egy ideje hangoztatják a tudósok. Most azonban a gyors vakcinafejlesztés újabb potenciális és aggasztó következményére hívják fel a figyelmet.

"A leggyorsabban fejlesztett oltások a leginkább kísérleti jellegűek.

Könnyen lehetséges, hogy nem lesznek olyan jók, mint a lassabban érkező, kipróbáltabb változatok"

– mondja Adam Finn, a bristoli egyetem professzora. A szakember szerint nehéz lesz ezt akkor bebizonyítani, ha már nagy embertömeget beoltottak az első vakcinával. Ahhoz ugyanakkor, hogy kiderüljön, melyik korcsoportnak melyik oltás a leghatékonyabb, hatalmas embertömegen kell kipróbálni azt.

A Guardian cikke szerint jelenleg négy olyan kísérleti vakcina van, amely már a tesztek legutolsó fázisában jár, köztük a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája. Hónapokon, esetleg heteken belül várható a klinikai tesztek harmadik fázisában kapott eredmények közzététele ezek esetében. Amennyiben ezek az adatok alátámasztják, hogy az oltás a placebóval szemben jelentősen nagyobb védelmet biztosít a koronavírus ellen, a gyártók hatalmas nyomást éreznek majd magukon arra, hogy azonnal elkezdjenek oltani. Az elsőként vakcinázott csoportok tagjai közt a megfertőződéssel leginkább veszélyeztetettek és az egészségügyi dolgozók lesznek. Az idősek beoltásával kapcsolatosan viszont oda kell majd figyelni az oltások használatára.

"A probléma az, hogy a korai tesztek nem valószínű, hogy megmutatják azt, mennyire jó egy oltás az idős korosztálynak"

– mondja Kanta Subbarao, a WHO igazgatója. Hozzátette: azt tudjuk, hogy az oltások általában a fiatal és egészséges embereket védik jobban.

Mindennek következtében a tavaszra várható vakcinák úgy kerülhetnek az orvosokhoz, hogy nincsen tudományos bizonyíték arra, melyik variáció melyik csoport számára jelent jó választást.

"Ennek a néhány hónap múlva aktuális kérdésnek komplex, kaotikus és zavarba ejtő jellege még kevesek számára egyértelmű" – fogalmazott a New York Postnak dr. Gregory Poland, a Mayo Clinic vakcina kutatócsoportjának vezetője.

A tervek szerint azok az oltások kapnak majd engedélyt, amelyeknek legalább ötven százalékos a hatékonysága. Azt ugyanakkor nehéz lesz megállapítani, hogy ha már két engedélyezett oltás van, akkor egyik jobb-e a másiknál, mivel nem lesz módszer, amely szerint összehasonlíthatnánk az egyes vakcinákat.

"Paradox lesz a helyzet – mondja Finn professzor. – Ha van egy valamennyire működő oltásunk, az lehet, hogy rosszabb a semminél, mert egy jobb oltás útjába állhat. Erről még sokat kell gondolkodnunk, hogy megelőzhessük ezt a helyzetet."

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×