A koronavírus elleni oltás nem fogja gombnyomásra kikapcsolni a vírust, ezt már egy ideje hangoztatják a tudósok. Most azonban a gyors vakcinafejlesztés újabb potenciális és aggasztó következményére hívják fel a figyelmet.
"A leggyorsabban fejlesztett oltások a leginkább kísérleti jellegűek.
Könnyen lehetséges, hogy nem lesznek olyan jók, mint a lassabban érkező, kipróbáltabb változatok"
– mondja Adam Finn, a bristoli egyetem professzora. A szakember szerint nehéz lesz ezt akkor bebizonyítani, ha már nagy embertömeget beoltottak az első vakcinával. Ahhoz ugyanakkor, hogy kiderüljön, melyik korcsoportnak melyik oltás a leghatékonyabb, hatalmas embertömegen kell kipróbálni azt.
A Guardian cikke szerint jelenleg négy olyan kísérleti vakcina van, amely már a tesztek legutolsó fázisában jár, köztük a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája. Hónapokon, esetleg heteken belül várható a klinikai tesztek harmadik fázisában kapott eredmények közzététele ezek esetében. Amennyiben ezek az adatok alátámasztják, hogy az oltás a placebóval szemben jelentősen nagyobb védelmet biztosít a koronavírus ellen, a gyártók hatalmas nyomást éreznek majd magukon arra, hogy azonnal elkezdjenek oltani. Az elsőként vakcinázott csoportok tagjai közt a megfertőződéssel leginkább veszélyeztetettek és az egészségügyi dolgozók lesznek. Az idősek beoltásával kapcsolatosan viszont oda kell majd figyelni az oltások használatára.
"A probléma az, hogy a korai tesztek nem valószínű, hogy megmutatják azt, mennyire jó egy oltás az idős korosztálynak"
– mondja Kanta Subbarao, a WHO igazgatója. Hozzátette: azt tudjuk, hogy az oltások általában a fiatal és egészséges embereket védik jobban.
Mindennek következtében a tavaszra várható vakcinák úgy kerülhetnek az orvosokhoz, hogy nincsen tudományos bizonyíték arra, melyik variáció melyik csoport számára jelent jó választást.
"Ennek a néhány hónap múlva aktuális kérdésnek komplex, kaotikus és zavarba ejtő jellege még kevesek számára egyértelmű" – fogalmazott a New York Postnak dr. Gregory Poland, a Mayo Clinic vakcina kutatócsoportjának vezetője.
A tervek szerint azok az oltások kapnak majd engedélyt, amelyeknek legalább ötven százalékos a hatékonysága. Azt ugyanakkor nehéz lesz megállapítani, hogy ha már két engedélyezett oltás van, akkor egyik jobb-e a másiknál, mivel nem lesz módszer, amely szerint összehasonlíthatnánk az egyes vakcinákat.
"Paradox lesz a helyzet – mondja Finn professzor. – Ha van egy valamennyire működő oltásunk, az lehet, hogy rosszabb a semminél, mert egy jobb oltás útjába állhat. Erről még sokat kell gondolkodnunk, hogy megelőzhessük ezt a helyzetet."