Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Technikus a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók.
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

A gyorsabban érkező oltás rosszabb lehet a semminél is

Nincs módszer két oltás hatékonyságának összehasonlítására, ami az idősek számára jelenthet igazán gondot.

A koronavírus elleni oltás nem fogja gombnyomásra kikapcsolni a vírust, ezt már egy ideje hangoztatják a tudósok. Most azonban a gyors vakcinafejlesztés újabb potenciális és aggasztó következményére hívják fel a figyelmet.

"A leggyorsabban fejlesztett oltások a leginkább kísérleti jellegűek.

Könnyen lehetséges, hogy nem lesznek olyan jók, mint a lassabban érkező, kipróbáltabb változatok"

– mondja Adam Finn, a bristoli egyetem professzora. A szakember szerint nehéz lesz ezt akkor bebizonyítani, ha már nagy embertömeget beoltottak az első vakcinával. Ahhoz ugyanakkor, hogy kiderüljön, melyik korcsoportnak melyik oltás a leghatékonyabb, hatalmas embertömegen kell kipróbálni azt.

A Guardian cikke szerint jelenleg négy olyan kísérleti vakcina van, amely már a tesztek legutolsó fázisában jár, köztük a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája. Hónapokon, esetleg heteken belül várható a klinikai tesztek harmadik fázisában kapott eredmények közzététele ezek esetében. Amennyiben ezek az adatok alátámasztják, hogy az oltás a placebóval szemben jelentősen nagyobb védelmet biztosít a koronavírus ellen, a gyártók hatalmas nyomást éreznek majd magukon arra, hogy azonnal elkezdjenek oltani. Az elsőként vakcinázott csoportok tagjai közt a megfertőződéssel leginkább veszélyeztetettek és az egészségügyi dolgozók lesznek. Az idősek beoltásával kapcsolatosan viszont oda kell majd figyelni az oltások használatára.

"A probléma az, hogy a korai tesztek nem valószínű, hogy megmutatják azt, mennyire jó egy oltás az idős korosztálynak"

– mondja Kanta Subbarao, a WHO igazgatója. Hozzátette: azt tudjuk, hogy az oltások általában a fiatal és egészséges embereket védik jobban.

Mindennek következtében a tavaszra várható vakcinák úgy kerülhetnek az orvosokhoz, hogy nincsen tudományos bizonyíték arra, melyik variáció melyik csoport számára jelent jó választást.

"Ennek a néhány hónap múlva aktuális kérdésnek komplex, kaotikus és zavarba ejtő jellege még kevesek számára egyértelmű" – fogalmazott a New York Postnak dr. Gregory Poland, a Mayo Clinic vakcina kutatócsoportjának vezetője.

A tervek szerint azok az oltások kapnak majd engedélyt, amelyeknek legalább ötven százalékos a hatékonysága. Azt ugyanakkor nehéz lesz megállapítani, hogy ha már két engedélyezett oltás van, akkor egyik jobb-e a másiknál, mivel nem lesz módszer, amely szerint összehasonlíthatnánk az egyes vakcinákat.

"Paradox lesz a helyzet – mondja Finn professzor. – Ha van egy valamennyire működő oltásunk, az lehet, hogy rosszabb a semminél, mert egy jobb oltás útjába állhat. Erről még sokat kell gondolkodnunk, hogy megelőzhessük ezt a helyzetet."

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×