Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Ipsos: önérzetes hírfogyasztó a magyar, okosabbnak hiszi magát "a szomszédnál"

Egy 27 országra kiterjedő kutatás szerint a magyarok szinte egyáltalán nem ellenőrzik le a hírek valódiságát. Kovács Balázs, az Ipsos kommunikációs vezetője mondta el a részleteket az InfoRádióban.

Még mindig a televízió az első számú hírforrás a világon – derül ki az Ipsos 27 országban elvégzett kutatásából. De "nagyon jön fel" a közösségi média is mint tájékozódási pont.

"A helyzet Magyarországon is ugyanez" - tudatta az InfoRádióval Kovács Balázs, az Ipsos kommunikációs vezetője. "Azonban a rádió és a nyomtatott sajtó pozíciója még mindig erősebb, mint amit a világtrend mutat" - tette hozzá.

A napi hírfogyasztás szempontjából azonban az online médiatartalmak vezetnek már. Sőt!

"Ha sorba rakjuk egy egyes médiatípusok fogyasztási gyakoriságát, akkor

a világrangsor első helyén áll Magyarország a napi online hírfogyasztás tekintetében,

legyen az egy híroldalon megosztott hír vagy akár egy mobilapplikáció használata" - részletezte Kovács Balázs.

A vizsgálat szerint a magyarok tizede egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága - a törökökkel együtt - a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.

A világ lakosságának 82 százaléka állítja magáról azt, hogy legalább alkalmanként vagy gyakrabban ellenőrzi a fogyasztott hír hitelességét,

míg ugyanezek a válaszadók azt mondják, hogy országuk lakossága 30 képes egyáltalán megkülönböztetni az álhíreket a valódiaktól.

"Azaz úgy képzeljük, hogy mi vagyunk az okosabbak, a szomszéd kevésbé tájékozott, kevesebbet tud, de nyilvánvalóan ez nem lehet igaz a két index összevetése alapján" - mondta Kovács Balázs, aki a kutatás eredményei közül kiemelte, hogy szinte a legnagyobb (10 százalék) a magyarok között azok aránya, akik valójában nem ellenőrzik le a hírek valódiságát.

A kutatás szerint itthon 65 százaléka úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×