Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport tagjai hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genomját szekvenálták (a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása). A kutatók összevetették a denevérek genetikai rajzát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az "élet fáján" - írja a BBC hírportálja.

A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerek révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat.

A repülő emlősök immunválaszának megértése és lemásolása segítheti a különböző vírusok, köztük a SARS-CoV-2 elleni harcot és a hatékony kezelések kidolgozását.

A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a SARS-CoV-2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak.

Teeling szerint a denevérek genomjának tanulmányozása segíthet azonosítani azokat a genetikai megoldásokat, amelyeket hasznosítani lehet majd az emberi öregedés és betegségek elleni harcban. "Ezek a változások közrejátszhatnak a denevérek lenyűgöző immunitásában és a koronavírusokkal szembeni ellenállóképességükben" - mondta Michael Hiller, a drezdai Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet munkatársa.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a vírusos fertőzések nagy részénél nem maga a vírus jelenléte vezet halálhoz, hanem a szervezet immunrendszere által adott akut gyulladásos válasz. A denevérek azonban képesek ezt kontrollálni: noha megfertőződnek, de nem mutatják a betegség látható jeleit.