Infostart.hu
eur:
361.23
usd:
317.92
bux:
144337.55
2026. július 28. kedd Szabolcs
Infralámpa alatt melegszenek a hideg időben a tizenegy napos minnesotai törpemalacok a Debreceni Állat- és Növénykertben 2017. január 16-án.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Különleges hasonlóságot mutatnak a malacok és a kutyák

A családban nevelkedő kutyák és törpemalacok hasonlóan kommunikálnak az emberrel, figyelnek a gazdájukra, de ha valamilyen feladatot kapnak, a malacok – a kutyákkal ellentétben – önállóan lendülnek akcióba, saját maguk akarják megoldani a problémát. Az ELTE Etológiai Tanszékének újabb kísérletéről Andics Attilát, a MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdezte az InfoRádió.

Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatában családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze.

A kutyákról tudható, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák? – tették fel a kérdést a kutatók, akik egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését hasonlították a kutyáéhoz.

A házi sertés törpe változata egyre népszerűbb társállat, és a kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban. A Családi Törpemalac Programot 2017-ben indították az ELTE TTK Etológia Tanszékén, annak érdekében, hogy összehasonlítsák a viselkedésüket a kutyákéval. Olyan malacokról van szó, amelyek családban nevelkednek, nagyon hasonlóan ahhoz – egészen kis koruktól kezdve –, ahogyan a kutyák nevelkednek – magyarázta az InfoRádiónak Andics Attila, a MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője, hozzátéve: szerették volna látni, hogy milyen hatása van a családban nevelkedésnek, és mik azok a hozott hatások, amelyek a két faj különbségéből adódóan megmaradnak a viselkedésükben.

A két faj annyiban hasonlít, hogy társas lények, ellentétben például a macskákkal, amelyek alapvetően magányos állatok. Az etológusokat régóta foglalkoztatja, hogyan keresik a kapcsolatot más állatokkal, vagy akár az emberrel egyes állatfajok, hogyan kezdeményeznek interakciót. Illetve kifejezetten azt is, hogy

vajon a kutyák sikeresebbek-e, mint más fajok?

A kísérletben az úgynevezett megoldhatatlan feladat paradigmát alkalmazták, azt vizsgálva, hogy miközben az állatok igyekeznek megoldani, hányszor fordulnak az ember felé, és hogyan kezdeményeznek interakciót. Megnézték azt is, hogyan viszonyul az ember jelenlétéhez a kutya és a malac.

Andics Attila elmondása szerint azt találták, hogy ugyanannyiszor, hasonló jelleggel fordulnak az emberhez, ugyanúgy keresik a kontaktust. Viszont,

amikor problémahelyzetbe kerültek, a két faj viselkedése eltérés mutatott.

Tehát a problémahelyzet hozta ki a különbözéseket – fogalmazott.

Mint mondta, a malacok egy doboz kinyitása típusú problémát gyorsabban, hatékonyabban oldottak meg, mint a kutyák – az orrukat használva, szemben a kutyákkal, amelyek elsősorban a mancsukkal próbálkoztak. Mikor azonban a dobozt úgy lezárták, hogy nem volt nyitható egyik állat számára sem, akkor

a malacok kitartóan próbálkoztak önállóan, míg a kutyák rendszerint feladták az egyedüli próbálkozást,

szemkontaktust teremtettek, illetve ide-oda pillantottak az ember és a megoldandó probléma között, hogy jelezzék, szeretnék az ember figyelmét ráirányítani a problémára.

Andics Attila kiemelte, kutatóként igyekeznek nagyon szigorúan fogalmazni, ezért nem tudják határozottan azt mondani, hogy valóban segítségkérésről volt-e szó a kutyák esetében, pusztán az derült ki, hogy kommunikációs gesztusokat tettek az ember felé, amit a malacok nem csináltak. Ugyanakkor valószínűleg az lehet ennek az oka, hogy azt gondolják, a probléma megoldásában támogatást kaphatnak az embertől – tette hozzá a szakember.

Vagyis a két faj viselkedésében tapasztaltak különbségeket – foglalta össze a kutatócsoport vezetője –, ami azt is alátámasztja, hogy nem elég az, hogy egy faj a kutyához hasonlóan szociális, csoportban élő legyen, hogy egy családban nevelkedjen egészen kis korától kezdve, hiszen ezekkel együtt is megmaradnak a viselkedésbeli különbségek, ami mögött bizonyára

fajspecifikus sajátosságok állhatnak.

Ez magyarázhatja, a kutyák miért sikeresebbek más fajokhoz képest a velünk való kommunikációs interakciók létesítésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Jelenleg nincs személyi kihívója Orbán Viktornak a Fidesz élén, ám az is látszik, hogy a párt nem olyan egységes, mint amilyennek eddig mutatta magát – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki nem számít gyors döntésekre Orbán Viktor jövőjét illetően.

Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.
Megsúgta a dörzsölt befektető: ezekben a forró állampapírokban lát most óriási fantáziát

Megsúgta a dörzsölt befektető: ezekben a forró állampapírokban lát most óriási fantáziát

Az olasz Azimut Csoport egyik alapkezelője szerint a japán államkötvények kínálják jelenleg a globális kötvénypiac egyik legvonzóbb lehetőségét, még annak ellenére is, hogy sokan rendkívül kockázatosnak tartják azokat - írja a Bloomberg. Nicolo Bocchin, a 180 milliárd dolláros vagyont kezelő társaság dubaji székhelyű, kötvényekért felelős globális vezetője arra számít, hogy a japán jegybank nem fogja agresszíven emelni a kamatokat, mivel véleménye szerint a piac túlbecsüli a szigetország inflációs kilátásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×