Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Alexander van der Bellen osztrák államfő (b) fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követően, hogy Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását. Nehammer amiatt mondott le mindkét tisztségéről, mert zátonyra futottak a 2024. őszén rendezett parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerző FPÖ megkerülésével tartott koalíciós kormányalakítási tárgyalások.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

"Tisztességesen kormányozni Ausztriát" - megszólalt az FPÖ-elnök

Rendkívüli nyilatkozatban vázolta az ország jövőjével kapcsolatos elképzeléseit kedd délután Herbert Kickl, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, akit az államfő, Alexander Van der Bellen előző nap bízott meg a lehetséges kormányalakítással A felolvasott, több mint harminc perces nyilatkozatban Kickl célkitűzését egy, többször ismételt mondatban foglalta össze. Tisztességesen kormányozni Ausztriát - hangzott a jövőre vonatkozó állásfoglalás.

Herbert Kickl "bemutatkozását" több mint három hónapig tartó belpolitikai válság előzte meg.

Pártja fölényesen nyerte a szeptember végi parlamenti választásokat. Miután azonban az FPÖ-vel, és magával Kickllel, sem a Karl Nehammer kancellár vezette Néppárt, sem a többi parlamenti párt nem volt hajlandó koalícióra lépni, az államfő októberben Nehammer pártját bízta meg kormányalakítással.

Január első hetében azonban a koalíciós egyeztetések eredménytelenül értek véget, ezért Van der Bellen hétfőn a szabadságparti elnöknek adott kormányalakítási megbízást.

Miután pedig Nehammer a kancellári tisztség mellett lemondott a pártelnökiről is, az ÖVP élen új elnökével, Christian Stockerrel változtatott korábbi elutasító álláspontján.

Bejelentette, hogy

a Néppárt kész a Kickl vezette párttal, sikeres egyeztetés esetén, a kisebbik partner szerepét elvállalni.

A történtek kapcsán mostani nyilatkozatában az FPÖ elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja választási győzelme óta az ország - mint fogalmazott - száz napot vesztegetett el.

Rendkívül élesen bírálta Karl Nehammert, az Osztrák Néppárt (ÖVP) lemondott elnökét, aki pénteken hivatalosan lemond 2021 decembere óta betöltött kancellári tisztségről is.

A szabadságpárti politikus mindenekelőtt Nehammert és pártját tette felelősség az országban kialakult, általa többször is hangsúlyozott válságért, de kijutott a bírálatokból a többi parlamenti pártnak is

A nyilatkozatban Herbert Kickl az ország "újjáépítésének" szükségességét emelte ki, hangsúlyozva, hogy kiutat kell keresni a jelenlegi válságból.

Utalt arra, hogy az immár Nehammer nélküli Néppárttal tervezett kormányalakítási egyeztetések nem ígérkeznek könnyűnek.

Számára - mint fogalmazott - könnyebb megoldást jelentene új választások tartása, amelyen pártja újabb, még nagyobb arányú győzelmet aratna.

Fontosabb azonban az ország előtt álló feladatok mielőbbi megoldása, ezért nem saját, illetve pártja, hanem az ország érdekeit helyezi előtérbe - tette hozzá.

"Készek vagyunk továbbra is, vagy ismét kinyújtani a kezünket"

- fogalmazott.

Közvetve ugyanakkor bírálta az ÖVP új, Nehammer utódául választott elnökét, Christian Stockert is, akivel állítása szerint nem voltak felhőtlenek korábbi kapcsolatai. Az új ÖVP-elnök ugyanis lesújtó véleménnyel volt Kicklről. Ennek ellenére azonnal jelezte, hogy kész a kormányalakítási egyeztetések megkezdésére.

Az FPÖ elnöke elmondta, hogy az esti órákban ülést tart pártja elnöksége, és minden bizonnyal felhatalmazza őt a konzultációk megkezdésére. Minél hamarabb el kell dőlnie annak, hogy a koalíció lehetséges-e - jelentette ki.

A szabadságpárti politikus konkrét gazdasági, valamint külpolitikai kérdéseket egyáltalán nem említett.

Nyilatkozata után kérdéseket sem lehetett feltenni, és azonnal távozott.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×