Infostart.hu
eur:
362.07
usd:
317.83
bux:
145377.84
2026. július 29. szerda Flóra, Márta
Lamu, 2018. március 27.Az Atlanti-óceánonból kifogott halak a délkelet-kenyai Lamu sziget halpiacán 2018. március 24-én. Lamu sziget gazdaságában a legmeghatározóbb a halászat, a mezőgazdaság és a turizmus, az itt élők fő megélhetési forrása a halászat, amely az utóbbi időben a korallpusztulás, a partmenti túlhalászás, az illegális halászati módszerek miatt jelentős mértékben visszesett. A helyi halászok szerint a Lamu  kikötőjében zajló építkezés nagy mértékben hozzájárult a természetes élőhelyek és a halállomány pusztulásához. (MTI/EPA/Kurokava Dai)
Nyitókép: MTI/EPA/Kurokava Dai

A klímaváltozás újabb drámai hatására figyelmeztetnek

A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.

Nemcsak a tengerek, hanem a tavak és folyók halai is veszélyben vannak - közölte az Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) Bremerhavenben. Kiterjedt kutatásukkal jelentős ismereteket szereztek arról, milyen következménye lehet a klímaváltozásnak a világ halállományára. Eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be.

Az elemzés szerint jóval nagyobb a kockázat az eddig véltnél, figyelembe véve, hogy a halak bizonyos életszakaszukban különösen érzékenyen reagálnak a hőmérséklet változására. Kevésbé tolerálják például a meleget a szaporodáskor. Az ívási területek vizének hőmérséklete jelentősen befolyásolja az egyes fajok szaporodásának sikerét, a halakat így nagyon érzékennyé teszi a klímaváltozásra - véli az AWI. Ebből kiindulva a biológusok 694 halfaj hőmérsékleti toleranciájára vonatkozó tudományos adatokat elemezték.

Azt vizsgálták, milyen hőmérsékleti keretek között tudnak életben maradni a halak ívásra kész állapotban, embrióként, lárvaként és kifejlett állatként a párzási időszakon kívül. "Eredményeink szerint embrióként és ívásra kész felnőttként jóval érzékenyebbek a melegre, mint lárvaként és ivarérett felnőttként a párzási időszakon kívül"- hangsúlyozta Flemming Dahlke, az AWI kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Második lépésként azt elemezték, milyen mértékben emelkedhet az ívási területeken a víz hőmérséklete. Ehhez a klímaváltozás olyan lehetséges forgatókönyveit használták, melyek a következő klímajelentés alapjául is szolgálnak.

"Ha az emberiségnek sikerül a klímamelegedés mértékét 2100-ig 1,5 Celsius-fokban korlátozni, akkor az általunk vizsgált halfajoknak csupán 10 százaléka kényszerül arra, hogy a meleg víz miatt elhagyja a jelenlegi ívási területet" - mondta Hans-Otto Pörtner társszerző. Viszont ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke továbbra is magas vagy nagyon magas szintű marad, akkor öt vagy annál több Celsius-fokos átlagos melegedéssel is számolni lehet a kutatók szerint, ami a halfajok akár 60 százalékát is veszélyeztetheti.

Az érintett fajok ekkor arra kényszerülnek, hogy vagy evolúcióbiológiai szempontból alkalmazkodnak - ez a folyamat azonban túl sokáig tart -, vagy szaporodási időszakukat egy másik évszakba, vagy másik helyre teszik át.

Egy ilyen változtatás néhány fajnak sikerülhet. De tekintve, hogy a halak hosszú idő alatt igazították szaporodásukat speciális élőhelyekhez, ciklusukat pedig a meghatározott táplálékkínálat és a tengeri áramlatok befolyásolják, az ívási területek kikényszerített áthelyezése hatalmas problémákat okozhat - fejtette ki Dahlke.

Címlapról ajánljuk
Máris jön a pályázat a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői posztjaira

Máris jön a pályázat a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői posztjaira

Várhatóan augusztus 16-ig lehet pályázni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki és elnökhelyettesi posztjára, az Országgyűlés pedig augusztus 27-én vagy 28-án választhatja meg a most létrehozott hivatal öt tisztségviselőjét. Az igazságügyi bizottság szerda délután újra ülésezik, mert az ellenzéki képviselők távolmaradása miatt első körben nem tudták kiírni a pályázatokat.

Rendkívüli készültség Magyarország háromnegyedén a vízhiány miatt

A legmagasabb fokú riadókészültséget rendelte el Gajdos László élő környezetért felelős miniszer a vízhiány miatt. A 84 körzetből 66-ban a jogszabályban rögzített harmadfokú határérték fölé emelkedett az aszályindex, ami az ország területének 74 százalékát érinti.
inforadio
ARÉNA
2026.07.29. szerda, 18:00
Pletser Tamás
az OTP Alapkezelő szenior portfolió menedzsere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×