eur:
412.96
usd:
396.88
bux:
79397.58
2024. december 23. hétfő Viktória
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Nem akárhonnan remélnek segítséget a vakcinagyártók

Még ha el is készülne a Covid-19 elleni vakcina a közeljövőben, van egy másik sarkalatos probléma, amit meg kellene oldani.

Az egészségügy legégetőbb kérdése jelenleg, hogy mikor sikerül olyan vakcinát előállítani, amely elejét veheti a koronavírus-járvány további terjedésének. Számos becslés szerint erre csak jövő évben kerül sor, de olyanok is akadnak, akik szerint már idén érkezhet a világjárvány kórokozója elleni oltás. Akármilyen furcsán is hangzik,

nem feltétlenül a vakcina előállítása a legnehezebb feladat,

ugyanis, ha sikerül is 2020-ban a kísérletek végére érni, a gyógyszeripar számára üvegeket gyártó cégek akkor sem lesznek képesek annyi fiolát legyártani, melyekkel a világ összes emberéhez elszállítható az életmentő szer.

A szóban forgó, speciális, alapvetően erős, mégis áttörhető üveg különleges gyártási technikát és alapanyagot követel meg, így viszonylag szűk azon vállalatok száma, amelyek az előállításával foglalkoznak. A becslések szerint 7-15 milliárd dózisra lehet szükség a vakcinából,

ennyi üveg legyártására a történelem során még soha nem volt szükség.

A műanyag ampullák alap esetben nem jelentenek működő alternatívát, ugyanis túlságosan áteresztőek, ráadásul magából a polimer tárolóból is vegyi anyagok oldódhatnának bele a vakcinába, ezzel szennyezve azt. Itt jön képbe a Weikart nevű cég, amely

kitalálta, hogy hogyan lehetséges olyan bevonatot készíteni műanyag ampullákra, hogy azok ne szennyezhessék a bennük tárolt szereket.

A válasz a plazma, azaz a negyedik halmazállapot, a folyékony, a szilárd és a légnemű mellett. Plazma állapotú anyagok felhasználásával már régóta gyártanak például csipeket mikroprocesszorokhoz. A Weikart rájött, hogyha egy műanyag palackba gáz állapotban képesek szilícium-dioxidot juttatni, majd azt egy speciális eljárással plazma állapotúvá változtatni, akkor a műanyag palack részecskéi közötti rések lényegében feltöltődnek az anyaggal, ami újra szilárd halmazállapotra alakítva egy elképesztően vékony üvegréteget alkot. Ezzel az eljárással 14 millió fiolát tudtak legyártani évente a járvány kitörése előtt, de egy kis fejlesztéssel meggyorsíthatják a folyamatot, és mindehhez nincs is szükségük a speciális homokra sem – írja a Computerworld.hu.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×