Robin Shattock a Fortune-nek beszélt arról, hogy noha most a legfontosabb feladat, hogy a vírus ellen hatásos oltást fejlesszenek ki, az első vakcinák hatékonysága még nem lesz teljes, első körben az a valószínű, hogy olyan anyagot használnak majd, amely a súlyos tünetek kialakulását gátolja meg.

A világgazdaság újraindításának márpedig alapfeltétele, hogy a lehető leghamarabb legyen elérhető hatásos oltás, hiszen csak így oldhatók majd fel a korlátozások. Emiatt most dollármilliárdokat költenek a hatóanyagfejlesztésekre kis, ismeretlen cégektől a gyógyszeripari óriásokig. Van már köztük olyan vakcinajelölt, amely állatokban megakadályozta a súlyos tünetek kialakulását, most kezdődhet majd a kísérletek humán fázisa.

Szakértők szerint lehet, hogy első körben ez lesz a megoldás, mert ez is sokat segíthet, amíg piacra nem kerül a teljes védettséget biztosító oltás.

"A vakcinának a betegség ellen kell megvédenie, nem feltétlenül a fertőzés ellen"

– mondta egy kaliforniai virológusprofesszor, Dennis Burton.

Ugyanakkor ennek a változatnak óriási a veszélye is – figyelmeztetnek szakemberek. Ugyanis a beoltott emberek azt hihetik, hogy védettek a fertőzés ellen, holott csak tüneteik nem lesznek, viszont a fertőzést ugyanúgy terjeszthetik, mint jelenleg, amikor éppen azok jelentik a legnagyobb veszélyt, akik tünetmentesek, mégis fertőznek.

Nem lenne példa nélküli ez a vakcina, a jelenlegi oltások sem 100 százalékos hatásfokúak, és például a himlő esetén is előfordulhat, hogy a beoltott emberen nem látszanak a betegség tünetei, mégis meg tud fertőzni másokat.

A vakcináknak két jellemző típusa van. Általában legyengített vírust használnak, ami ellenanyag termelésére készteti a szervezetet. Ilyen típusú oltást fejleszt például a kínai Sinovac Biotech, és majmokon már jó kísérleti eredményeket hozott. Az Oxfordi Egyetemen és még számos helyen új módszerrel kísérleteznek: a koronavírus génjeit egy ártalmatlan vírusban viszik be a szervezetbe, ami szintén védekezésre készteti az immunrendszert.

"A vakcina akkor is siker lesz, ha meggátolja a fertőzést, és akkor is, ha a súlyos tüneteket szünteti meg"

– mondta a BBC-nek Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója. A cég az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett oltását engedélyezés esetén már szeptemberben alkalmazná Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, de az Európai Unióval is leszerződött százmilliós nagyságrendben.

Az Egyesült Államokban is első körben a súlyos tünetek kialakulásának megakadályozását célozzák meg, az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) is olyan oltás engedélyezését mérlegeli, amely nyíltan csak a betegség és nem a fertőzés megelőzését célozza.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!