Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Science Magazine

Zsebcápa és egy szirénázó mentőnél is hangosabb apró féreg az óceánban – videó

Két különös tengeri élőlény is figyelmet keltett a tudományos portálokon a napokban. Egy újonnan felfedezett cápafaj és egy elképesztően hangos, az óceán mélyén élő féreg.

A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói még 2010-ben nagy ámbrásceteket tanulmányoztak a Mexikói-öbölben, amikor egy még sohasem látott apró cápára lettek figyelmesek. A Qubit nevű tudományos hírportál beszámolója szerint a mindössze 14 centiméteres bébicápáról a majd tíz éves fajmeghatározási folyamat alatt, a New York-i és a floridai természettudományi múzeumok szakértői segítségével kiderítették, hogy

egy eddig nem ismert cápafajról van szó. Az amerikai zsebcápa nevet adták neki.

Ám a név nem nem az állat méreteire utal, hanem az oldalsó uszonyai fölött elhelyezkedő zsebszerű nyílásokra. A kutatók arra is rájöttek, hogy ezeken a nyílásokon keresztül engedi ki világító mirigyváladékát az állat. Ez egyszerre vonzza a prédát és álcázza a cápát, amely a világító folyadékfelhő fölött úszva, alulról kivehetetlen, így a meglepetés erejével csaphat le áldozatára, és ellenségei elől is jobban el tud rejtőzni. Ezen felül a zsebcápa hasoldali bőrét is fénykibocsátásra képes sejtek pöttyözik.

Sokkal kevésbé látványos, ám annál hangosabb az a másik tengeri élőlény, amelynek létezését szintén az elmúlt években, 2017-ben fedezték fel a kutatók,

a tudományos hírek pedig a leghangosabb tengeri állatként írták le a napokban.

A Leocratides kimaraorum egy 100 méteres mélységben, szivacsokban élő apró féreg, ám mikor fajtársaival összevész akár 157 decibeles hangerősséget is képes kiadni. Ez meghaladja a mennydörgés és a szirénázó mentő hangerősségét is, azzal ér fel, mintha a fülünk mellett puskával lőnének,

az emberi fül nem is képes teljes mértékben érzékelni ezt a hangerősséget.

Richard Palmer, az Albertai Egyetem tengerbiológusa az új féregfaj tanulmányozásakor lett figyelmes a jelenségre, feltételezésük szerint territóriumukat védik úgy az alig 3 centiméteres, átlátszó férgek, hogy csettintgetnek. A hangot fel is vették a kutatók:

Szájnyílásukat összeillesztik és a feltételezések szerint a kavitáció fizikai jelenségét (nagy nyomáskülönbség hatására a folyadékokban létrejönnek, majd kipukkannak a buborékok) kihasználva adnak ki hangot. Ahogy a férgek szája összeér, esik a nyomás és a folyadék hirtelen gáz fázisba alakul át, ez adhatja az erős hangot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×