Infostart.hu
eur:
386.2
usd:
332.14
bux:
0
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Fujang, 2017. január 3.Sűrű ködben közlekedő kerékpáros az északnyugat-kínai Fujang belvárosában 2017. január 3-án. Több kínai tartományban és a fővárosban napok óta súlyos a levegő szennyezettsége, amelyet a sűrű köd csak súlyosbít. (MTI/EPA/Ming An)
Nyitókép: MTI/EPA/Ming An

A légszennyezettség a terméketlenséggel is összefüggésbe hozható egy új kutatás szerint

A légszennyezettség káros hatással lehet a hím ivarsejtek termékenységére - ezt állítja egy vasárnap nyilvánosságra hozott új tanulmány.

A kutatás első ízben bizonyította egérkísérlettel, hogy a nagyvárosi légszennyezettség károsíthatja a spermiumtermelést. A kutatás eredményeit hétfőn egy New Orleans-i konferencián ismertetik.

A tanulmányvezető szerzője, a brazil Sao Paulo Egyetem kutatója, Elaine Maria Frade Costa elmondta, hogy levegőben szálló 2,5 mikron részecskeátmérőjű (2,5 PM) vagy annál kisebb mikroszkopikus por- és koromszemcsék az egerekben a herék sejtjeinek működéséhez kapcsolódó gének változását idézhették elő.

"A terméketlenségi arány világszerte egyre nő, és ennek egyik fő oka a légszennyezettség lehet" - mutatott rá a tudós.

A kutatás során a tudósok megvizsgálták az egerek heréit, és azok spermatermelését. Arra az eredményre jutottak, hogy a szennyezett levegővel az összes 2,5 PM vagy annál kisebb mikroszemcséknek kitett egérnél a herék csatornái, amelyek a spermiumot termelik, a károsodás jeleit mutatták.

A születésük előtt, vagy után ilyen légszennyezettségnek kitett egerek spermaminősége egyaránt jelentősen rosszabb volt azoknál az egereknél, amelyek nem lélegeztek be ilyen szennyezett levegőt. A tanulmány szerint

a herefunkciókra az volt a legkárosabb, ha a 2,5 PM szennyezettségű levegőnek a születésük után voltak kitéve az egerek.

A kutatók szerint ezeket a változásokat epigenetikai változások okozták. Az epigenetika az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja, amelyek ugyan nem befolyásolják a DNS-nukleotidok sorrendjét, viszont hatással vannak a génkifejeződésre.

A szálló port a részecskék átmérője szerint csoportosítják: a 100 mikronnál kisebb szemcsék belélegezhetőek, de ezek nem jutnak mélyre a légutakban. A 10 mikronnál kisebbek túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak pedig bejutnak a tüdőbe, míg a 2,5 mikronnál kisebbek már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből.

Címlapról ajánljuk
A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Három izgalmas részvény, amit vennénk januárban

Három izgalmas részvény, amit vennénk januárban

Míg a magyar lakosság többsége még az év eleji hóból próbálta kiásni autóját, Donald Trump hiperaktív üzemmódba kapcsolt, és máris felforgatta a piacokat. Az év első Invest podcastjében megvizsgáltuk, mi fán terem az új „Trump-trade”, és kiknek érdemes közelről figyelnie a Rába és a 4iG körül zajló, hírvezérelt száguldást, ahol a hadiipari ambíciók alapjaiban írják át a befektetői várakozásokat. Megkerestük a választ arra is, hogy a réz lehet-e az évtized stratégiai nyersanyaga, és milyen eszközökön keresztül profitálhatunk a kínálati szűkületből. Végül pedig a Long/Short játékban hoztunk három részvényt, amit vennénk, és három részvényt, amit elkerülnénk januárban. A stúdióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője és Vidovszky Áron, a Portfolio Investment Services üzletágvezetője.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×