Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

A hatodik nagy kihalási krízis zajlik a Földön

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A Biological Conservation című szaklapban megjelent tanulmány készítői 73 korábbi kutatást vizsgáltak át, melyek az elmúlt 13 évben jelentek meg világszerte. Az eredmények azt mutatják, hogy

a rovarfajok 40 százaléka kihalhat a következő évtizedekben.

A tanulmány az egyes rovarrendekre is lebontotta a kutatási eredményeket. Eszerint például

  • a pillangók 53%-a,
  • a bogarak 49-a,
  • a méhek 46%-a

tűnik majd el a Föld színéről, de még a legyek is pusztulnak 25 százalékban.

A rovarok táplálékul szolgálnak madaraknak, denevéreknek és más apró emlősöknek.

A világ haszonnövényeinek mintegy 75 százalékát porozzák be.

A rovarok teszik ki a Földi élőlények többségét, létük a tápláléklánc alapja – hívta fel a figyelmet korábban az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

"Egy három évvel ezelőtt megjelent német tanulmány szerint németországi védett területeken a repülő rovar biomassza 75 százaléka eltűnt, vagyis minden 100 rovarból 75 kipusztult a még védelem alatt is álló területről. Ez óriási probléma" - hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve: az egész ökológiai rendszerünk függ a rovaroktól.

Tehát nem csak az egyedszám, a populáció csökken, hanem rengeteg faj örökre el is tűnik a Föld színéről.

Milyen mértékű a kihalás?

A gerinctelen fajok gyors ütemű kihalása már most is jelentős - hívta fel a figyelmet Fehér Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum állattárának vezetője.

"Most a földtörténet 6. nagy kihalási krízisében vagyunk, legalább olyan mértékű fajpusztulás van napjainkban, mint a dinoszauruszok kihalása vagy a perm végi kihalás.

Ám a dokumentáltan kipusztult fajok száma viszonylag kevés, és ez azért van, mert a Földön élő fajok döntő többsége gerinctelen. Miközben nagyon jól dokumentáltak a gerinces fajok - emlősök, madarak, hüllők, halak, kétéltűek -, róluk nagyon sokat tudunk, és a legtöbb természetvédelmi akció is az ő megmentésére irányul, addig a földi biodiverzitás döntő többségét a gerinctelen állatok adják, amelyekről viszont nagyon keveset tudunk.

Ezért kevés olyan dokumentált eset van, amikor tudni lehet, hogy egy gerinctelen faj kipusztult" - mondta Fehér Zoltán.

"Egészen elborzasztó eredményre jutottak a legfrissebb kutatások, ugyanis úgy tűnik, a gerinctelen fajok 7 százaléka kipusztult az elmúlt 100 évben.

Az összes gerinctelen fajra vetítve ez azt jelenti, hogy mintegy 100-050 ezer gerinctelen faj pusztulhatott ki" - emelte ki a szakember.

Számos veszély leselkedik a rovarokra

A rovarok számának drasztikus csökkenése az élettérvesztés, vagyis a mezőgazdaság, az urbanizáció és az erdőirtás miatt. Nagy szerepet játszik ezen kívül a talajjavító és a növényvédő szerek használata és a vegyi szennyezés. Emellett biológiai eredetű veszélyek, az invazív fajok és a kórokozók is pusztítják a rovarokat. A kihalás felgyorsulásának negyedik fő oka a klímaváltozás, kiváltképp a trópusi területeken.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×