Infostart.hu
eur:
385.86
usd:
331.43
bux:
119307.59
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Twitter/Scott Kelly

Furcsa változásokat tapasztaltak az űrhajósok szervezetében

Magas szintű készültségben volt Scott Kelly amerikai űrhajós immunrendszere és megváltozott egyes génjeinek aktivitása a Földön maradt ikertestvéréhez képest, amikor az amerikai űrhajós 2015 és 2016 márciusa között majdnem egy évet dolgozott a Nemzetközi Űrállomáson - jelentették be kutatók pénteken.

A tudósok nem tudják, hogy ezek a változások jók voltak-e vagy rosszak, de a NASA páratlan ikerkutatása számos új kérdést vetett fel az orvosok számára akkor, amikor az amerikai űrkutatási hivatal arra készül, hogy embereket küldjön a Marsra.

A genetikailag azonos Kelly testvérek orvosi tesztjei soha nem látott lehetőséget biztosítottak a tudósoknak az ember biológiájának kutatásában,

annak megfigyelésében, hogyan kapcsolnak ki és be a gének másképpen a világűrben, mint a Földön.

A világ legnagyobb általános tudományos egyesülete, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért éves közgyűlésén ismertették a kutatók az orvosi tesztek néhány eredményét, köztük azt, hogy Scott Kelly immunrendszere hiperaktivitásra kapcsolt.

"Olyan ez, mint amikor a szervezet úgy reagál erre az idegen környezetre, mintha egy rejtélyes organizmus lenne benne"

- magyarázta Christopher Mason, a New York-i Weill Cornell Orvostudományi Egyetem genetikusa, a tanulmány egyik vezetője. Hozzátette, hogy az orvosok most ezt megpróbálják megfigyelni más űrhajósok esetében is.

Az űrkutatások kezdete óta tanulmányozzák a NASA kutatói azt, hogy miként hat az űrben tartózkodás az űrhajósok szervezetére. Kelly 340 napon át dolgozott a nemzetközi űrállomáson, amivel amerikai rekordot állított fel az űrben való tartózkodás időtartamát illetően.

"Soha nem éreztem normálisnak magam a világűrben"

- írta Kelly az AP amerikai hírügynökség megkeresésére, egyebek között gyakori fejfájásra, a koncentrációs nehézségekre, emésztési problémákra panaszkodva.

Ikertestvérét, Mark Kelly egykori űrhajóst vonta be a Földön a NASA az orvosi vizsgálatokba, hogy molekuláris szinten tanulmányozzák az emberi szervezet reagálását.

Christopher Mason elmondta, hogy az immunrendszerhez kapcsolódó gének váltak hiperaktívvá Scott Kelly esetében. "Nem DNS-ben, hanem a génkifejeződésben történt változásról van szó, arról, hogyan kapcsolnak ki és be a gének, hogyan növekszik vagy csökken fehérjetermelésük" - magyarázta.

Mason megfigyelte a vérben egy másik marker megugrását is, amely bekapcsolja az immunrendszert. Ezzel egy időben Kelly vérében egy másik sejttípusból kevesebbet mértek, amely a vírusok elleni korai védelmet jelezte. A gének aktivitásának megváltozása az űrben nem okozott meglepetést, hiszen az mindenféle stresszre megváltozik. "A szervezet alkalmazkodik a környezetében bekövetkezett változásokhoz" - közölte Mason.

A kutatók hangsúlyozták, hogy nem sokkal az után, hogy Kelly visszatért a Földre, minden normálisra változott.

Ezeknek az immunrendszerrel kapcsolatos géneknek azonban, úgy tűnik, van memóriájuk, és még hat hónappal később is riadókészültségben voltak

- mondta a kutató. "Egészében véve bátorító a helyezet. Nincsenek újabb nagy figyelmeztető jelek - hangoztatta Craig Kudrot, aki a NASA vizsgálatait vezeti az űrben való tartózkodás hatásairól.

"Olyan változásokat látunk, amelyekre korábban nem gondoltunk, de azt nem tudjuk, hogy ezek vajon fontos következményekkel járó változások-e - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vehetik az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×