Infostart.hu
eur:
362.02
usd:
311.88
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csango-4 kínai űrszondáról, miután leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

Hold-történelmet írt Kína

Az űrkutatás történetében először szállt le ember alkotta űreszköz a Hold a Földtől távolabbi, túlsó oldalán. A kínaiak által vezetett holdprogram az égitest összetételét és a sugárzási környezet növényekre és állatokra gyakorolt hatását is vizsgálja majd a Hold felszínén.

Pici történelmi pillanatnak tartja a kínai űreszköz Holdra szállását Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Ismert, rendkívüli esemény történt a Hold Földtől távolabbi féltekéjén, itt ugyanis még nem szállt le ember alkotta tárgy korábban.

"Nem annyira extrém esemény,

ami a különlegességét adja, hogy nem annyira egyszerű leszállni ott és kommunikálni a Földdel, ezért korábban nem is nagyon akart senki leszállni ott. Ettől függetlenül fontos az esemény" - mondta Kereszturi.

A Hold túloldala kicsit máshogyan néz ki, mint a Földről állandóan látható oldala. Az alapvető különbség Kereszturi szerint az, hogy sokkal kevesebb, úgynevezett Hold-béli bazaltos lávatenger van,

mert sokkal vastagabb a kéreg. Van azonban egy ennél sokkal fontosabb különbség.

"Ha feltérképezi az ember a Hold túloldalának a domborzatát, egy rettenetesen nagy,

2500 kilométer átmérőjű becsapódásos krátere található,

ami tulajdonképpen a felszín felét letakarja. Ennek a mélyén vizsgálható a Hold mélyéről kihantolt anyag" - húzta alá Kereszturi Ákos.

A leszállt eszközről elmondta, két egységből áll, egy statikus, helyben maradóból, és egy rovervől, ami legurul róla és körülnéz.

Magyar vonatkozása is van a leszállóhelynek, ugyanis a kráter mélyén van egy kisebb, 80 kilométer átmérőjű

kráter is, amit Kármán Tódorról neveztek el, itt helyezkedett el az eszköz.

Az eszköz

magával vitt egy különleges aprócska földi bioszférát is, aminek 1 és 30 Celsius-fok közötti hőmérséklete van, nedvességtartalma és fénye, burgonya, növényi magok, és néhány ízelt lábú van a "csomagban",

és arra kíváncsiak a kutatók, hogy viselkednek ezek a Holdon. A bioszféra hőmérséklete és nyomása állandó marad, a sugárzási környezet azonban érni fogja.

Az eszköz nem fog visszatérni a Földre,

a Csang'o-4 későbbi utódai, az 5-ös és a 6-os hozhatja haza a mintát.

Hogy Kínát miért érdekli a Hold, miközben Amerika már a Mars felé kacsintgat, arra Kereszturi Ákos azt felelte, tudományos szempontból sok kérdés nincs tisztázva a bolygóval kapcsolatban. A másik momentum az, hogy Kínát a világ ettől a demonstrációtól még komolyabban fogja venni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó
Aréna

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Innen már nincs visszaút: elkezdődött a kötvénypiac lázadása

Innen már nincs visszaút: elkezdődött a kötvénypiac lázadása

Két hónapja zajlik az iráni háború, és ennyi időbe telt, mire a kötvénypiac elhitte, hogy ez nem fog magától elmúlni. A múlt héten érkezett két adat fordította át a hangulatot, és innentől komoly eladási nyomás alá került a globális kötvénypiac. Mindez egy olyan helyzetben, amikor a részvénypiac már nagyon túlhúzott, a dollárral szembeni bizonytalanság aggasztó és a piac arra kiváncsi, hogy mi lesz az első lépése a korábban kamatcsökkentés mellett lobbizó amerikai jegybankelnöknek. Egy ilyen helyzetben a kötvénypiac lehet az első nagy dominó, ami leomlik, de nem az utolsó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×