Akár egy év kihagyott iskolával ér fel az emberi agy számára a légszennyezésnek való kitettség – így jellemzik amerikai kutatók a szmog hatását a szervezetre. Kutatók szerint a globális lakosság 80 százaléka nem biztonságos levegőt lélegzik be. A magas légszennyezés pedig jelentősen rontja például a nyelvvizsgákon és az aritmetikai teszteken elért eredményeket – mondják.

Xi Chen, a Yale Egyetem Közegészségügyi Tanszékének oktatója, a kutatócsapat egyik tagja szerint

a légszennyezés különösen pusztító hatású a 64 év felettiek és azon belül a férfiak valamint az amúgy is alacsonyan képzettek számára.

Chen professzor kiemelte, hogy mindez aggasztó annak fényében, hogy sok ember hatvanas éveiben hoz fontos anyagi döntéseket.

Ez volt az első alkalom, hogy nem csak diákok, hanem az összes korosztály esetében tanulmányozták a lényszennyezés kongnitív hatásait.

Mindezek mellett a légszennyezés hétmillió ember idő előtti halálát okozza világszerte – az arány magasabb az elmebajokkal küzdők között és korábbi kutatások szerint a rossz minőségű levegő növeli az elmebetegségek előfordulását a gyerekek között. További kutatások szerint nő a demencia veszélye az olyan emberek esetében, akik forgalmas utak mentén élnek.

A mostani kutatás 20 ezer kínai lakos nyelvi és aritmetikai tesztjeit elemezte ki 2010 és 2014 között. A tudósok az eredményeket összevetették a helyszíneken mért nitrogén dioxid és kéndioxid szintekkel. Úgy találták, hogy minél tovább lélegez be valaki szennyezett levegőt, annál nagyobb kárt szenved a gondolkodási képessége.

A nyelvi képességek jobban sérülnek, mint a matematikai képességek és a férfiak esetében nagyobb a károsodás mértéke, mint a nőknél.

A kutatók szerint erre a férfi és nő agy működésében észlelhető különbség lehet a magyarázat.

Az eredményt megerősíteni látszanak a Hongkongi Műszaki Egyetem tanulmányának előzetes eredményei. A magas szennyezettség oxidatív nyomást, ideggyulladást és idegroncsolódást okozhat az emberekben – mondta Derrick Ho, az ottani kutatócsoport tagja.

A Yale kutatói több éven át figyelték meg az embereket, miközben lakóhelyükön változott a légszennyezettség szintje, így elvetették az olyan tényezőket, mint például a genetikus hajlamok, amelyek torzíthatták volna az eredményeket. Kizárták az életkorral járó fokozatos kognitív leépülést és azokat az embereket is, akik a tanulmány évei alatt megtagadták az együttműködést.