A kóbor égitestet sok helyen bolygónak nevezik, de a besorolása nem egyértelmű. Egy olyan égitest, ami egy csillaghoz hasonlóan a csillagközi térben sodródik, nem pedig más csillag körül kering, teljesen magányos. A rádiósugárzása alapján sikerült azonosítani,
a mi naprendszerünktől nagyjából 20 fényévre található
- mondta Kereszturi Ákos, a MTA Csillagászati és Földtudományi Központjának munkatársa.
A kóbor bolygó felszínén 825 Celsius-fok van, ezt a hőmérsékletét önmaga állítja elő. A Jupiternél 13-szor nehezebb égitest majdnem csillag, ugyanis a bolygók és csillagok közötti átmeneti égitesttípusaba, a barna törpék közé tartozik. Ezeknek a belsejében a mi Napunkhoz hasonló csillagokra jellemző, klasszikus fúziós energiatermelés nem zajlik, ám életük elején egy rövid ideig deutériumfúzió zajlik. Ez az égitest a belső hője alapján épp a barna törpék kategóriájának alsó határán van - jegyezte meg a szakértő. "Nem tudni pontosan, hogy bolygó-e vagy barna törpe. Annyi belső hője mindenesetre van - mivel fiatal, 200 millió éves égitest lehet - hogy magát ennyire felmelegítse".
Az égitest legérdekesebb tulajdonsága az, hogy a rádiósugárzása alapján úgy néz ki,
sarkifény-tevékenység zajlik rajta. Ilyet a naprendszerben sok égitestnél tapasztalunk, de a csillagközi térben magányosan kóborló bolygó esetében eléggé váratlan"
- emelte ki Kereszturi Ákos.
Rejtélyes kölcsönhatás
A Földtudományi Központ munkatársa azt is elmondta, hogy erős mágneses mező veszi körbe az égitestet, ami kölcsönhatásban áll valamivel, de azt nem lehet tudni pontosan, hogy mivel.
A csillagközi tér objektumainál a mágneses mező megléte természetes dolog. Ennek az égitestnek a mágneses mezeje 200-szor erősebb, mint a Jupiteré, noha a hatalmas bolygó mérete a Jupiterhez hasonló, tömege pedig mintegy mint 10-szer nagyobb.
A kutató szerint több elmélet is született arra, hogy
vajon honnan származik az anyag, amivel kölcsönhatásba lépve a mágneses térrel sarki fényt gerjeszt a bolygó.
"Maga a csillagközi tér, az ott lévő gázanyag ehhez valószínűleg túl ritka. Inkább arról lehet szó, hogy esetleg mégsem egy magányos objektum, hanem valami kering körülötte, vagy pedig valamilyen gázanyag fordul elő körülötte, és ezekkel kölcsönhatva a mágneses tere hozza létre a megfigyelt sugárzást" - vázolta fel a megoldások egyikét Kereszturi Ákos.