A PDS 70-b jelű gázóriás még a születés állapotában van, és valószínűleg még újabb anyagokat vonz magához - közölte a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA).

A bolygó ezzel remek alkalmat kínál arra, hogy a tudósok tesztelhessék a planéták keletkezésének elméleteit. Az exobolygók, vagyis a galaxison kívüli bolygók utáni kutatás során mintegy 3800 ilyen égitestet találtak, amelyek mind különböző méretűek, tömegűek, és különböző távolságokra vannak az anyacsillaguktól.

Azt azonban, hogy pontosan hogyan keletkeznek a bolygók, a kutatók nem tudják, bár több elméletet és modellt kidolgoztak már.

Eddig nem volt lehetséges, hogy a bolygókat keletkezésük állapotában kutassák, a keletkezési folyamatot közvetlenül megfigyeljék, és a bolygók tulajdonságait összehasonlítsák a modellszámításokkal.

Most azonban ez történt meg az MPIA csillagászainak megfigyelései és az Európai Űrügynökség (ESO) Chilében működő Nagyon Nagy teleszkópján lévő Sphere műszer segítségével.

A PDS 70-b jelű bolygót központi csillagától, a PDS 70-től 22 csillagászati egységnyi távolságra fedezték fel. Ez azt jelenti, hogy 22-szer olyan távol van a napjától, mint a Föld-Nap távolság.

A PDS 70 egy fiatal csillag, amelyet körbevesz a gázból és porból álló, úgynevezett protoplanetáris korong. Ez a korong abból az anyagból áll, amely a csillag keletkezése után megmaradt. A PDS 70 korongján azonban egy nagy lyuk látható. A kutatók feltételezése szerint ilyen lyukak jellegzetes módon akkor keletkeznek, amikor egy fiatal óriásbolygó az anyacsillag körüli pályáján felveszi a protoplanetáris korong anyagát.

A 370 fényévnyi távolságra lévő PDS 70-b esetében a csillagászok meg tudták állapítani légköri és fizikai tulajdonságait.

"Ez a felfedezés példa nélküli lehetőséget teremtett számunkra, hogy teszteljük a bolygóképződés elméleti modelljeit"

- mondta Andre Müller kutató.

Az elemzés szerint a PDS 70-b egy óriási gázbolygó, tömege a Naprendszer legnagyobb bolygójának, a Jupiterének is többszöröse. A PDS 70-b fiatalabb, mint központi csillaga, és vélhetően tovább fog növekedni.

Az adatok alapján azt is megállapították a tudósok, hogy a forró exobolygót felhők veszik körül, amelyek módosítják a bolygó magjának és légkörének sugárzását. A PDS 70-b alátámasztotta azt az elképzelést, hogy a gázbolygók - mint ahogyan a Jupiter is - központi csillaguktól nagyobb távolságban képződhetnek.

Az új, nagyobb teljesítményű csillagászati műszerek kifejlesztése után tíz évvel ez a felfedezés megmutatja, hogy "végre abban a helyzetben vagyunk, hogy közvetlenül keletkezőben lévő bolygókat találjunk és tanulmányozzunk. Egy régóta áhított álom vált valóra" - mondta Thomas Henning, az MPIA igazgatója, a kutatás vezetője.