Nyáron már indult egy katonai akció az iráni nukleáris létesítmények ellen, és most a jó ideje tartó belső zavargások, tüntetések nyomán ismét üzeneteket küldött Donald Trump elnök az iráni vezetésnek, sőt, közelítenek a beavatkozási övezethez az amerikai hadihajók, tehát fokozódik a feszültség. Donald Trump most legutóbb azt üzente az iráni vezetésnek, hogy fogy az idő és fogy a türelem.

Az egyik ürügy a tüntetők elleni erőszakos fellépés – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Hozzátette: széles skálán terjednek a számok, hogy hány ember halt meg,

pár ezertől kezdve 15-20 ezer áldozatról is beszélnek, és vitatott, hányan kerültek börtönbe és így tovább. Hiteles számok nincsenek, különösen, mivel az iráni rezsim levágta az internetről az országot.

„Feltehetően én kicsit rosszhiszemű vagyok, mindettől még Donald Trump szerintem nyugodtan tudna aludni. Amiről inkább szó van, az az iráni nukleáris program. Ez egyszer úgy tűnt, hogy nyugvópontra jutott, de nem, csak a szőnyeg alá söpörték. 2015-ben egy megállapodást kötött Irán és az öt nagyhatalom, plusz Németország, tehát a Biztonsági Tanács állandó tagjai és Németország. De végül ezt Donald Trump fölmondta, és ezért volt az a bombatámadás-sorozat tavaly júliusban, ami állítólagosan három jelentős nukleáris létesítményt semmisített meg teljesen vagy részben. Persze ez is kérdéses, mert megint csak a rossz nyelvek szerint a támadások előtt eléggé sok konvojt láttak, amint távozik ezekről a helyekről, és hogy mit vittek el egyéb helyekre, ezt senki nem tudja” – fogalmazott.

A nukleáris hatalom kérdése rendkívül fontos. Egyrészt regionális szempontból: ha Irán nukleáris képességre tesz szert, akkor feltehetően a szomszédai közül Törökországtól kezdve Szaúd-Arábiáig, Egyiptomig mások is szeretnének erre szert tenni, főleg Szaúd-Arábia, hiszen Irán és Szaúd-Arábia riválisok a térségben – tette hozzá a professzor.

Másodszor: Izrael biztonsága óriási sebet kapna, hiszen ma az ország biztonságát gyakorlatilag a nukleáris képesség monopóliuma biztosítja az arab tengerben. Harmadszor: ha Irán atomerőre tenne szert, akkor megerősödne az Irán, Kína, Oroszország, Észak-Korea négyes, vagyis mind a négy, az Egyesült Államok és a Nyugat hegemóniáját vagy primátusát kétségbe vonni akaró hatalom, és egyfajta világrend-átrendeződésre kerülne sor, erősebbek lennének az erre vágyó revizionista országok. Vagyis az iráni kérdésnek eléggé jelentős kihatása lehet – fejtette ki a szakértő.

Most úgy tűnik, hogy mind az arab országok, mind Izrael megpróbálják lebeszélni Donald Trumpot arról, hogy bármilyen formában beavatkozzon Iránban. Úgy tűnik, hogy akár a bombatámadások, akár a tárgyalások csak elodázzák az iráni atomerő-próbálkozásokat.

Iráni oldalról úgy gondolkoznak, hogy például Észak-Korea részben azért tud túlélni sok mindent, mert nukleáris hatalom.

És itt nem arról van szó, hogy egy szinten van a több ezer nukleáris robbanófejjel rendelkező Egyesült Államokkal, hanem hogy eléri az úgynevezett küszöbértéket, vagyis olyan károkat tud okozni akár az amerikai szövetségeseknek, Japánnak, Dél-Koreának, vagy akár az Egyesült Államok nyugati partján, amit az Egyesült Államok és a szövetségesei már nem tűrnének el. Ezért ha egy ország eléri ezt a küszöbértéket, akkor egyfajta biztonsági garanciát kaphat a saját szempontjából. Tehát az irániak feltehetően ezért is törekszenek arra, hogy előbb-utóbb erre a képességre szert tegyenek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.