Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett abba, hogy egy hétig nem löveti Kijevet a hideg időjárásra tekintettel – jelentette ki Donald Trump. Az amerikai elnök kabinetjének csütörtöki ülésén úgy fogalmazott: „személyesen kértem Putyin elnököt, hogy ne lövesse Kijevet és más városokat egy hétig, és ő beleegyezett ebbe”. A térségbeli "rendkívül hidegre" tekintettel kérte ezt az orosz elnöktől.

A fentiek kapcsán Kaiser Ferenc szerinte

a fő probléma, hogy csak az amerikai elnök részéről érkezett bejelentés,

de „meglátjuk a következő napok eseményeiből, hogy mennyi eszközt és milyen célokra fognak kilőni az oroszok”. Mint mondta, bár péntekre virradóan – amennyire tudni lehet –, nem történt komolyabb támadás például energialétesítmények ellen, de ez nem jelent semmit, mert az oroszok általában hullámokban támadnak, tehát egy-két napig a gyártósorok termelését felhalmozzák, majd azt egyszerre kilövik, mert úgy könnyebb áthatolni, illetve leterhelni az ukrán légvédelmet.

Szavai alapján azért is kérdéses a dolog, mert egyébként az oroszok „aljas” stratégiája működni látszik, miszerint próbálják halálra fagyasztani az ukrán nagyvárosok lakosságát, de legalábbis olyan rossz élethelyzetbe kényszeríteni őket, hogy nyomást gyakoroljanak az ukrán kormányzatra az orosz szempontból elfogadható megegyezés érdekében.

Hogy maradt-e még egyáltalán ép energetikai létesítmény Ukrajnában, és ha maradt is, egy-egy támadás után mennyi időt vesz igénybe, hogy ezeket helyreállítsák, azzal kapcsolatban a szakértő jelezte: egyre inkább szét van telepítve az ukrán energetika, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Kijev nyugati támogatói rengeteg kisebb-nagyobb generátort adtak át. Nyilván ezeknek meg az üzemanyaggal való ellátása okozhat problémát – tette hozzá.

Mindenesetre a nagy erőműveket, különösen a nagy transzformátorállomásokat folyamatosan lövik az oroszok 2023 óta, télen pedig különösen hevessé válnak a támadások. Így nem csoda, hogy

egyre több ember hal meg kihűlés és fagyás miatt, mert egész egyszerűen nem képesek fűteni az otthonukat

– mondta.

A hét végén ismét háromoldalú közvetlen tárgyalást terveznek az amerikai, az orosz és az ukrán fél között. Csütörtökön Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője kifogásolta, hogy Oroszország csak katonai szinten vesz részt az üléseken és nincs is mandátumuk semmilyen döntésre az orosz küldötteknek. Kaiser Ferenc szerint nem sokat lehet várni az ilyen egyeztetésektől. Ugyanis, mint magyarázta, Oroszország nem egy katonai diktatúrára, a döntéseket a politikai vezetés hozza meg, Vlagyimir Putyin és a belső köre, az úgynevezett szilovikok, de közülük senki nem ment el a korábbi egyeztetésre. Bár az amerikai főtárgyaló, Steven Witkoff, büszkén nyugtázta, hogy öt tábornok vett részt orosz részről, de

a háborúkat a politikusok kezdik és a politikusok is zárják le

– hangsúlyozta Kaiser Ferenc. Ha például Jurij Uszakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – akit maga Putyin szorított háttérbe ebben az ügyben –, vagy más fajsúlyosabb szakember megjelenne, az rögtön nagyobb komolyságot adna a tárgyalásoknak.

Sokan mondják, és az NKE docense is hajlik rá, hogy Moszkva megint csak az időt húzza. Kaiser Ferenc szerint a mostani részleges tűzszünet, illetve részleges fegyvernyugvás – hiszen közben a szárazföldi frontokon heves harcok zajlanak –, arról fog szólni, hogy Moszkva jóindulatot mutathat, miközben az oroszok még mindig nem tettek le arról, hogy a fegyverek erejével oldják meg a konfliktust.

„Tehát, hogy olyan szintű nyomást gyakoroljanak az ukrán államra, az ukrán haderőre, hogy összeroppanjon, mert akkor a most követelt Donyeck és Luhanszk megyéknél, meg a megszállt egyéb területeknél is jóval több területet foglalhat el Oroszország” – mondta Kaiser Ferenc.