Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota

Angliában élő magyarokat tanítanak a helyes kommunikációra

A kultúraközi kommunikáció nem egyszerűen egy nyelv, vagy az adott kultúrkör ismerete. Ezért is fordulhat elő, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének Pragmatikai Kutatóközpontjában Angliában élő magyarokat tanítanak a helyes kommunikációra – mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Kádár Zoltán Dániel, az elméleti nyelvészeti osztály tudományos tanácsadója.

A nyelvi udvariasságba beletartozik minden olyan nyelvi jelenség, amelynek a segítségével kapcsolatokat építünk és fenntartunk, így a humor, vagy a szarkazmus is. Ez a kifejezés válik fontossá a kultúraközi kommunikációban is, hogy ezek a nyelvi jelenségek hogyan működnek, amikor a nyelvhasználó eltérő kulturális háttérből érkeznek. Ezekben az esetekben a félreértések száma megnő, és különösen érdekes, hogy az emberek ilyenkor hogyan tudják tisztázni ezeket.

"A félreértések általában nem nyíltak, nem azonnal kérdezünk rá. Általában hosszú távú, az elején csak rossz érzésünk van, és el kell telnie valamennyi időnek, hogy rájöjjünk félreértés történt. A kultúraközi kommunikáció segít meghatározni azt az okot, amely tulajdonképpen a félreértéshez vezetett" - mondta az InfoRádióban Kádár Zoltán Dániel, az MTA Nyelvtudományi Intézet elméleti nyelvészeti osztály tudományos tanácsadója.

Minden nyelvhez tartozik egy gondolkodásmód, egy kommunikáció, amelyet szintén el lehet és kell sajátítani. A szakértő példaként a kérést említette, amely minden nyelvben másként hangzik, Japánban jóval indirektebb, mint a magyar nyelvben, de ez mindig a szövegkörnyezettől is függ.

"De ha ugyanabba a szövegkörnyezetbe behelyezünk más kultúrákból származó nyelvhasználókat, akkor más és máshogy fogják ezt a kérést megtenni. A nyelvi kód mellett van egy kulturális kód is. Magunkon is észrevehetjük, hogy ha más nyelvet beszélünk, sokszor a viselkedésünk is megváltozik. Például ha japánul beszélek, hajlamos vagyok kisebb meghajlásokkal telefonálni, mert az adott nyelv ezzel a testbeszédkóddal jár" - mondta Kádár Zoltán Dániel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×