Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Facebook/Szentkirályi Alexandra

Parádés fejlesztési terv 2035-ig, több ezer állami projektet neveztek meg

A kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló új, állami építési beruházási programját, amelynek keretösszege több mint 9500 milliárd forint. A rendelettervezet, mely a közlekedési és vízügyi fejlesztésektől a kulturális beruházásokig számos területet lefed, jelenleg társadalmi egyeztetésen van.

A program újdonsága, hogy a korábban is ismert projekteket most először egy egységes, több mint tízéves stratégiai keretbe foglalták. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli költségvetési allokációkat is ehhez a hosszú távú tervhez kell igazítani - írja a portfolio.hu. A lapban tételes listát is talál, amely szaktárcákra lebontva többezer fejlesztést tartalmaz. Csak az Építési és Közlekedési Minisztériumnál 679 ilyen tétel van.

A következő két évben több százmilliárd forint értékben indulnak új projektek, amelyek a legfontosabb területekre fókuszálnak

Vízgazdálkodás: Elindul a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése és a Sarudi szivornya átépítése. 2026-ban új létesítmények és öntözési kapacitásbővítések kerülnek terítékre. A legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint).

Közlekedés: Terveznek új gyorsforgalmi utakat, vasúti csomópontokat és Duna-híd fejlesztéseket. A második legnagyobb értékű projekt a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint).

Kultúra és oktatás: Folytatódik a vidéki intézmények modernizálása, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építése.

Egészségügy és sport: Az országos kórházfejlesztési program első üteme mintegy 300 milliárd forintos keretből indul, új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővülve.

A rendelettervezetet augusztus 21-ig lehet véleményezni. A program hosszú távon meghatározza majd az ország fejlesztési irányait, és kiemelt jelentőséggel bír a közelgő választások előtt.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×