eur:
402.8
usd:
372.11
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Meglepő, mi okozhatta a dinoszauruszok vesztét

Meglepő, mi okozhatta a dinoszauruszok vesztét

Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.

A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt,

a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott.

Dél-Amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.

Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után.

Mivel a letarolt vidékeken alig találtak vetélytársra az ételért és a területért folyó harcban, elszaporodásuknak semmi sem állt útjában.

Uralmuk vége felé azonban, amikor már a világ szinte minden élőhelyéhez alkalmazkodtak, terjedésük lelassult.

"Nem volt hova mozdulni tovább, elárasztották a Földet. Nem jöttek már létre új fajok, annyira speciálisan alkalmazkodott mindegyik az adott feltételekhez" - magyarázta Ciara O'Donovan, a Readingi Egyetem kutatója.

A tudósok statisztikai számítások alapján rajzolták fel a Föld háromdimenziós terében, hogy hol élt egy-egy dinoszaurusz és hol éltek az ősei.

Térképük teljesebb képet ad az ősgyíkokról, mint a kövületek önmagukban.

Vannak azonban tudósok, akik vitatják, hogy az aszteroida becsapódásakor már leáldozóban lett volna a dinoszauruszok uralma.

David Martill, a Portsmouthi Egyetem kutatója szerint a kréta időszakban, amikor a kisebb kontinensekké töredezett szét az ősi szuperkontinens, a dinoszauruszok még javában diverzifikálódtak, azaz új fajaik születtek egészen addig, amíg a meteor el nem pusztította őket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. április 1. 04:08
×
×
×
×