Az ENSZ-szel együttműködő Nemzetközi Távközlési Egyesület év végén tette közzé 2017-es jelentését, amelyben megállapítják, hogy tavaly 44,7 millió tonna saját teleppel vagy elektromos csatlakozóval rendelkező eszközt, vagyis e-hulladékot termelt az emberiség, ami rendkívül sok nemesfémet és értékes földérceket is tartalmaz – mondta az InfoRádiónak Markó Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének munkatársa.

Az értékes anyagok elsősorban az érintkezéseknél helyezkednek el, ahol jónak kell lennie a vezetőképességnek. Az arany, az ezüst és a palládium is jól vezeti az áramot, ezért kerül az áramkörökbe.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület összesítése hatvanféle nyersanyagot listáz, ezek közül világszinten

• 19 milliárd euró értékű aranyat,
• 15 milliárd euró értékű műanyagot,
• 9,5 milliárd euró értékű rezet és
• 1 milliárd euró értékű ezüstöt

lehetne visszanyerni az e-hulladék újrahasznosításával.

Ám a tavaly megtermelt e-hulladéknak csupán 20 százalékát sikerült újrahasznosítani.

Markó Csaba szerint Magyarország sem jeleskedik az e-hulladék újrahasznosításában, annak ellenére, hogy

a fogyasztók számára is kötelező az elektronikai hulladék gyűjtőudvarokban vagy a forgalmazóknál való leadása.

A 2015-ös adatok szerint a begyűjtött – mintegy 50 tonna – hulladék több mint felét újrafeldolgozzák Magyarországon. A e-hulladékképződés becsült mennyisége 130-140 tonna – tájékoztatott a szakértő.

A hatalmas karbonlábnyomú, 3,6 millió tonna széndioxid kibocsátással járó riói olimpia után Japán bejelentette, hogy

a következő, 2020-as tokiói olimpia a világ első környezetbarát olimpiája lesz.

Japán az egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb e hulladék termelő ország, azonban nagy gondot fordítanak az újrahasznosításra is. Az olimpiai érmek arany, ezüst és bronz alapanyagait például az ország elektromos hulladékából szeretnék előállítani, okostelefonok, tabletek, notebook-ok alkatrészeiből.