Infostart.hu
eur:
386.7
usd:
331.66
bux:
120285.32
2026. január 14. szerda Bódog
Felgyorsult a földi élővilág 6. kihalási hulláma

Felgyorsult a földi élővilág 6. kihalási hulláma

Az eddig véltnél gyorsabb a földi élővilág hatodik kihalási hulláma, amely az állatfajok "biológiai megsemmisülésében" nyilvánul meg. Az amerikai tanulmányról és annak magyarországi vonatkozásairól az InfoRádiónak Gálhidy László, a WWF Magyarország projektfelelőse beszélt.

Az eddig véltnél gyorsabb a földi élővilág hatodik kihalási hulláma, amely az állatfajok "biológiai megsemmisülésében" nyilvánul meg - figyelmeztettek az amerikai Stanford Egyetem és a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

A szakemberek a gerincesek felét kitevő 27 600 madár-, kétéltű, emlős és hüllőfaj egyedszám-csökkenését vették górcső alá, és külön vizsgálták 177 emlősfaj populációjának alakulását 1990 és 2015 között.

Megállapították, hogy a gerincesek több mint 30 százaléka csökkent mind a populációt, mind a földrajzi megoszlást tekintve.

"A Föld a populációcsökkenés és a fajok földrajzi értelemben vett kipusztulásának hatalmas eseményét éli át, amelynek negatív következményei lesznek az ökoszisztéma működésére és a civilizáció fennmaradásához létfontosságú készletekre" - írták a szakemberek.

A 177 vizsgált emlős fajról megállapították, hogy

  • legalább 30 százalékkal csökkent valamennyi földrajzi megoszlása,
  • 40 százaléknak jelentős mértékben - több mint 80 százalékkal - csökkent az egyedszáma.

A 26 700 faj egyharmadának, 8851-nek csökkent a populációja és földrajzi megoszlása, holott ezek a fajok nem tartoznak a veszélyeztetettek közé.

"Számos emlősfaj, amely egy-két évtizede még relatív biztonságban volt, ma már veszélyeztetett"

- olvasható a tanulmányban, amely példaként hozza fel a gepárd, az orangután, az oroszlán, a tobzoska és a zsiráf populációjának tömeges méretű csökkentését.

A szakemberek szerint leginkább az Ázsia déli és délkeleti részén élő állatokat érinti az egyedcsökkenés. Valamennyi vizsgált nagytestű emlős földrajzi megoszlásának 80 százaléka csökkent.

Az emlősök mintegy 40 százaléka, köztük az orrszavú, az orangután, a gorilla és számos nagymacska

a jövőben csak elterjedési területük 20 százalékán fognak élni -

figyelmeztettek.

A kutatók az állatok egyedszám-csökkenését élőhelyük eltűnésének, a források túlfogyasztásának, a környezetszennyezés, az invazív fajok betolakodása és a betegségek számlájára írják. A klímaváltozás is egyre nagyobb mértékben járul hozzá a kihalási hullámhoz - vélik a kutatók.

A folyamat nálunk is megtapasztalható

A folyók, patakok élővilága a szárazföldekhez és tengerekhez képest még drasztikusabban fogyatkozik. Itthon az ártéri erdők jelentős része veszélyben van, és különböző vizsgált fajok állományai akár kilencven százalékkal is csökkentek - mondta az InfoRádiónak Gálhidy László, a WWF Magyarország projektfelelőse.

"Ezt a kihalást egyértelműen az ember okozza, különböző módokon. Először a túlvadászat és túlhalászat volt a fő ok, ma már jelentősebb az élőhelypusztítás például a mezőgazdasági területek térnyerése, az autópályák, vasútvonalak kialakítása. Jelentős még a behurcolt fajok, idegen kontinensről származó kórokozók szerepe, amelyek kiszorítják vagy pusztítják az őslakos élővilágot. A klímaváltozás szintén hozzájárul az élőhelyek csökkenéséhez: itt arra kell gondolni, hogy a fajok egy részének vándorolnia kellene, de a sűrű beépítettség miatt ez csak korlátozottan lehetséges" - sorolta a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vették az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. A magyar tőzsdén is jó a hangulat, 2019 óta nem látott csúcsra száguldott a Mol. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×