„Rengeteg gyógyszert szedünk, aminek egy része a kiválasztás során a vizelettel távozik a szervezetünkből. A szennyvízbe kerülnek, ahol komoly problémát jelentenek, hiszen
a szennyvíztelepek a hagyományos technológiákkal nem tudják ezeket a szennyezéseket eliminálni.
Így visszakerülhetnek az ivóvizeinkbe, amivel saját magunkat és a környezetünket is mérgezzük” - ismertette a problémát Szabó László.
Elmondta, hogy az antibiotikum-maradványok a szennyvizekben azért veszélyesek, mert elősegítik az antibiotikum-rezisztens törzsek kialakulását, így ha gyógyszert kell szednünk, az nem lesz olyan hatékony a baktériumokkal szemben.
Az antibiotikum-maradványok egy része egy bizonyos hatásfokig kiszűrhető, ám
az is komoly problémát jelent, ha nagyon alacsony koncentrációban marad az ivóvízben
– tette hozzá a kutató.
„Ionizáló sugárzással próbáljuk ezeket a szerves szennyezőket eltávolítani, aminek során a vízből olyan reaktív ágenseket készítünk, amelyek képesek lebontani a szennyezőket” - ismertette Szabó László, aki szerint ez nagyon hatékony eljárásnak számít.
A technológiának számos alkalmazása létezik: Koreában például működik olyan szennyvíztisztító telep, ahol elektrongyorsítót alkalmaznak – mondta a kutató, aki szerint ez a technológia más eljárásokhoz képest elég egyszerű: gyakorlatilag csak az elektrongyorsító szükséges a folyamatos alkalmazáshoz.
„Maga a berendezés drága, de ha megfelelően beállítjuk a dózist, akkor rentábilis technológia lehet”
- fogalmazott az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársa.
A beszélgetés teljes hosszában meghallgatható ma este hét órától az InfoRádióban.