Az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét-mennyiség akár 30 százalékát, és sok fejlett országban nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb plasztikhulladékok - figyelmeztetett új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

A szakemberek hét földrajzi régióra kiterjedően vizsgálták a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroműanyagok - öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskék - természetben való előfordulását.

A jelentés szerint az évente az óceánokba kerülő nagyjából 9,5 millió tonnányi plasztikhulladék 15-31 százalékát tehetik ki ezek a mikroműanyagok, amelyeknek csaknem kétharmada az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása révén kerül a természetbe.

A nagy szemetet összegyűjtik, de mi lesz az egészen kicsikkel?

A dokumentum kiemeli, hogy a fejlett világ bizonyos részein, ahol hatékony hulladékkezelés folyik, úgy mint Észak-Amerikában, a mikroműanyagok nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb méretű plasztikhulladékok.

Ázsiában a szintetikus textilek, míg Amerikában, Európában és Közép-Ázsiában az autógumik jelentik a mikroműanyagok elsődleges forrását.

Joao de Sousa, az IUCN munkatársa szerint az eredményeket figyelembe kell venni az óceánok szennyezésének megfékezését célzó globális stratégiák kidolgozásakor, amelyeknek ki kell terjedniük a termékek és az infrastruktúra áttervezésére, valamint a fogyasztói magatartás megváltoztatására is.

A jelentés remek kezdeményezésnek nevezte a kozmetikai termékekben használt mikroszemcsék betiltására irányuló törekvéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek mindössze a mikroműanyagok 2 százalékát teszik ki.

• Stabil kémiai szerkezetük miatt a mikroműanyagok rendkívül ellenállóak, a mikroorganizmusok képtelenek őket lebontani.
• A halak, kagylók, tengeri madarak véletlenszerűen elfogyasztják a mikroműanyagokat, amelyek ezáltal pusztítják a tengeri élővilágot.
• A mikroműanyagok gyakran a tengervíz felszínén lebegnek, de felhalmozódhatnak az iszapban, mikroorganizmusokhoz tapadva.
• Az Északi-sarkvidékhez hasonló törékeny ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk pedig - a mikroműanyagok befolyásolhatják a jégképződést és -olvadást is - még mindig ismeretlen.