A vörös bolygó állandó jégsapkájának átmérője mintegy 1100 kilométer. A jégrétegek a két kilométeres vastagságot is elérik az ESA és az amerikai űrügynökség (NASA) radarmérései szerint.
A jégsapka vízjég és szilárd szén-dioxid, vagyis szárazjég elegye. Spirális alakjának kialakulásáról azt gondolják, hogy vélhetően a hurrikánokhoz hasonló erős forgószelek okozzák. A sarkvidéki területek és a mérsékelt öv nagy hőmérsékletkülönbségei miatt támadnak heves viharok a Marson.
Fotó: ESA/NASA
A német űrközpont (DLR) közlése szerint a vörös bolygó telén a hőmérséklet mínusz 125 Celsius-fok a sarkokon, így a jég déli irányba is kiterjed. A telet követően a szilárd széndioxid egyből gáz halmazállapotúvá válik, de vízjégrétegeket hagy hátra.
Fotó: ESA/NASA
A képeken feltűnik egy nagy árok, az "északi hasadék", amely csaknem 500 kilométer hosszú és ezer kilométer széles. "A meredek lejtőkön rétegek láthatóak, melyek a fák évgyűrűihez hasonlóan a jéglerakódás és a Marson dúló viharok során lerakódó homokréteg évszakonkénti váltakozását tükrözik" - közölte a DLR. Ezekből a kutatók a Mars klímájának változására következtethetnek.
A felvételeket az ESA űrszondája az úgynevezett nagy felbontású sztereokamerájával (High Resolution Stereo Camera, HRSC) készítette.
