Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Elképesztő mennyiségű vírus létezik

Nemcsak az újabb és újabb vírusok, de azok mutációi is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak, akik arról is vitáznak: mikortól számít új vírusnak egy mutáció? A beazonosításuk a modern technikának köszönhetően napok kérdése, ám az ellenanyag előállításához évek munkájára van szükség - mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Harrach Balázs virológus, bioinformatikus.

„Szinte egy vírustengerben élünk, rengeteg van körülöttünk, de nem kell mindet rossznak felfogni, sőt van olyan, ami kimondottan hasznos a növények számára. Mindannyiunkban vannak vírusok, általában csak akkor bújnak elő, amikor egy betegség legyengíti a szervezetünket. Vannak erős kórokozóképességű vírusok, azok veszélyesek, ilyen az Ebola-, a Zika-vírus” - mondta Harrach Balázs.

A virológus kiemelte, egy részük nem új, csak eddig nem ismerték őket.

„A csoportom vadállatokból új vírusokat gyűjt. Nálunk minden szakdolgozó találhat ilyeneket, mert eddig senki sem nézte ezeket az állatokat. Olyan molekuláris technikák állnak a rendelkezésünkre, amelyekkel ki tudjuk mutatni a vírusokat akkor is, ha nem okoznak semmit” - fejtette ki Harrach Balázs.

A bioinformatikus elmondta, nagyon sok a vírus, ha nem is végtelen a számuk. A kutatókat izgatja, mennyi lehet.

„A legújabb vizsgálatok a tengerben folytak, döbbenten látták, hogy a szinte átlátszó vízben is hetvenmillió vírusrészecske van milliliterenként, tehát valami borzalmas mennyiségű vírus van. A Földön lehet kétszázmillió tonnányi vírus. A teljes biomassza 10 százaléka is lehet vírus. Először végtelennek tűnt a számuk, de most már kezdik ugyanazokat is megtalálni” - fejtette ki Harrach Balázs.

A virológus jelezte, szinte egy nap alatt meg lehet egy vírust „szekvenálni”, az örökítőanyag tervrajza elkészíthető, de abból egy vakcinát készíteni sokkal hosszabb idő.

„Előállítani egy vakcinát évek munkája szokott lenni, ki is kell próbálni - arra megy el inkább az idő” - tette hozzá Harrach Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×