Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Szenzációs lelet a Fekete-tenger mélyén

Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant.

Az elsüllyedt hajó a Földközi-tenger nyugati térségéből, esetleg Velencéből származik, valamikor a 13-14. században építhették. A felfedezés globális jelentőségű, mivel a koggét ma már csak történelmi forrásokból ismerik, soha nem találtak ilyen jó állapotban megőrződött példányt - adta hírül az archaeologyinbulgaria.com régészeti hírportál.

A régészcsoport szeptember 1. és 26. közötti kutatásai során több mint 40 hajóroncsot talált, köztük egy 9-10. századi bizánci hajót és egy 18-19. századi török hajót is.

"Sok közülük olyan hajótípusokat rejt, amelyek csak történelmi forrásokból ismertek, de soha nem látták őket. Elképesztően jó állapotuk annak köszönhető, hogy a Fekete-tenger 150 méter mélyen oxigénhiányos. A hajóroncsok új adatokkal szolgálnak a Fekete-tenger parti menti közösségeinek kapcsolatairól, sőt a még korábbi idők életmódjáról, tengerhajózásáról" - közölték a kutatók az eredményeiket ismertető közleményükben.

Miközben a hajóroncsok többsége új felfedezés, bolgár régészek szerint a legérdekesebb leletek a középkori hajóroncsok.

"Egyikük a 9-10. századi bizánci hajó. Nagyon ritka az ilyen lelet. Még érdekesebb 13-14. századi hajó, amely a Földközi-tenger nyugati részéről, talán Velencéből származik" - mondta Ljudmil Vagalinszki, a bolgár régészeti intézet és múzeum igazgatója a Nova TV-nek.

A kogge 20 méter hoszzú és nagyon jó állapotban megőrződött a hátsó fedélzet, a kormánylapát és az árbócok. A koggék a felfedezések kora előtt jelentek meg Földközi- tenger térségében, valójában ez az első hajótípus, amely lehetővé tette a távoli utazásokat nagy teherrel - magyarázta Klin Dimitrov, a sozopoli Vízalatti Régészközpont kutatója.

A hajót számos reneszánsz művész megfestette freskókon, képeken, de mindeddig egyetlen egyet sem találtak - hangsúlyozta. Dimitrov hozzátette, hogy Kolumbusz Kristóf hajóit, amelyekkel eljutott Amerikába, a koggéra alapozva építették.

A kogge Hanza kereskedelmi hajótípus volt, a 10. században jelent meg, és a 12. században terjedt el. Általában tölgyfából készült, egy árbóccal és egy négyszögletes vitorlával szerelték fel. A hajót a középkori Európában főként a Hanza-szövetség használta, leginkább a Balti-térségben. A hosszuk 15-25 méter közötti volt, szélességük 5-8 méteres, terhelhetősége elérte a 200 tonnát. Később a koggén két keresztvitorlás árbóc és egy latinvitorlás árbóc honosodott meg.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×