Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia

Embereket telepítene a Marsra az amerikai milliárdos

Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX vezetője emberi kolóniákat tervez a Marsra - hangzott el mexikói előadásában.

Musk olyan Mars-rakéták terveiről beszélt, amelyek száz utast, mellettük árut is képesek szállítani, noha a SpaceX egyelőre azt vizsgálja, hogyan robbanhatott föl a rakétája 200 millió dollár (55 milliárd forint) értékű izraeli műholddal a fedélzetén szeptember elején.

A cég nagyjából 26 havonta indítana járatot a vörös bolygóra, amikor a Föld és a Mars együttállása kedvező. Musk az első csapatot már 2024-ben útjára bocsátaná, bár az időpontot maga is optimistának nevezte.

Hozzátette, hogy a túlélést senki sem garantálná azoknak, akik jelentkeznek a SpaceX "hihetetlen kalandot" jelentő Mars-járatára.

"Az életüket viszik vásárra, ez elkerülhetetlen. Tehát, aki kész meghalni, az pályázhat az útra" - fejtette ki a guadalajarai nemzetközi űrhajózási kongresszuson.

Musk nagy emberi kolóniákat képzel a Marsra, melyek a földihez hasonló körülményeket alakíthatnak ki a bolygón. Kulcsfontosságú tényezőnek nevezte a költségeket: az áraknak megfizethetőknek kell lenniük.

"Nem lehet önfenntartó civilizációt alapítani, ha fejenként 10 milliárd dollárba kerül a menetjegy. Az a célunk, hogy a jegy egy közepes amerikai családi ház ára körüli, úgy 200 ezer dollár legyen" - magyarázta.

Kitért arra is, hogy a marsi telepeseknek nem kell csak az odaútra szóló jegyet váltaniuk, mert az űrhajók újra használhatók, ez alacsonyan tartja a közlekedés árát.

"Sokkal többen lesznek hajlandók a vörös bolygóra utazni, ha van onnan visszaút, még ha nem is veszik igénybe" - mutatott rá.

A Mars-vállalkozás finanszírozása nagy kihívást jelent a Musk szerint, a fejlesztés költségeit 10 milliárd dollárra becsüli.

"Magam is gyűjtöm rá a pénzt, ám a Mars benépesítése végül a köz- és a magánszféra együttműködésével valósulhat meg - mondta a milliárdos.

A Mars átlagosan 225 millió kilométerre kering a Földtől, emberek odaszállítása - mely hat-kilenc hónapos utazást jelentett eddig -, rendkívül ambiciózus vállalkozásnak tűnik.

Musk azt akarja, hogy rakétája akár három hónaposra rövidítse az utat. Előadása alatt egy négyperces videón mutatta be az űrjárművet.

Jeff Bezos Blue Origins nevű űrvállalkozása szintén tervez hasonló űrhajót, a New Armstrongot, amely ugyancsak alkalmas lenne marsi szállításra - közölte Rob Meyerson, a cég elnöke.

Az Egyesült Államok kormánya is beszáll a Holdon túli utazások finanszírozásába. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) támogatja a SpaceX első marsi küldetését, mely a tervek szerint 2018-ban indul.

A Red Dragon űrkapszula embereket nem szállítana, tesztelné a leereszkedést és a landolást a bolygó felszínén.

A NASA fogja ellátni a SpaceX-et a nagy távolságokhoz szükséges kommunikáció eszközeivel és konzultációval is segít.

Jelenleg Musk és a SpaceX számára az a legfontosabb, hogy a szeptember elsejei baleset okait kiderítse. Az eset, mely 14 hónap alatt a második volt már, a milliárdos szerint "kis dolognak számít egy hosszú úton". Hozzátette, hogy a cég egyetlen vásárlót sem veszített.

A SpaceX eddig több mint 70 küldetést teljesített több mint 10 milliárd dollár értékben, magán- és kormányzati megrendelések is voltak köztük. Musk nem zárta ki, hogy a jövőben is előfordulhatnak balesetek.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×