A közel-keleti államok repülőterei globális forgalmú légitársaságok nélkülözhetetlen átszállópontjai – fogalmazott az InfoRádió megkeresésére Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója.

„Utasok százezrei nem tudnak elindulni az indulási repülőterekről, utasok tízezrei ragadtak átszállóközpontokban Abu-Dzabiban, Dohában és Dubajban. Rettenetes nagy utastömeg tolul fel ilyenkor, amire a légitársaságok úgy reagálnak, hogy mindazon utasoknak, akiknek nem szükséges az utazás, engedik ingyen átfoglalni a jegyüket. Ezek a légitársaságok bonyolítják például az Európa és Ázsia közötti légi forgalom egy nagyon jelentős részét is, több mint az egyharmadát, vagyis ha ez a helyzet még így marad, akkor nagyon nehéz lesz Ázsiából Európába utazni, és fordítva” – tette világossá.

Varga G. Gábor jó tanácsokkal is szolgált a légi utasoknak:

• aki keleti irányba repülne, most kezdene meg egy nyaralást vagy üzleti útra menne, halassza el az utazást, mert nagyon komoly fennakadásokkal szembesülhet;
• aki már valahol keleten van, és a közel-keleti útvonalon keresztül szól a repülőjegye, próbáljon meg minél hamarabb valamelyik alternatív légitársaságnál jegyet vásárolni a saját pénzéből, a légitársaságok ugyanis nem tehetők felelőssé a helyzetért, kártérítési kötelezettségük sincs;
• szállás, étkezés: ha ezt egy utasbiztosítás fizeti, akkor nagyon fontos, hogy mindenkinek a saját nevére szóló számlát kell kérnie a felmerült extra költségeiről.

A légiközlekedésnek még a közel-keleti helyzet rendeződése után is 2-3 hétre lesz szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa a szolgáltatás korábbi színvonalát – tette világossá Varga G. Gábor.

Máris érezhető a baj a légitársaságoknál

A légi közlekedési helyzetet Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója is értékelt a Facebookon. Mint írta, a háború 2,5 napja alatt több mint 7 ezer nemzetközi járatot töröltek, amelyekben több százezer utas érintett.

A Covid-válsághoz hasonlóan ez a krízis is jelenleg az utazási cégeket és légitársaságokat érintette a legjobban: Európa legnagyobb utazási cége, a német TUI részvényei 9,6 százalékot zuhantak hétfőn, a Lufthansa és a British Airways 5,7 és 5,4 százalékot. Az amerikai légitársaságok hasonló mértékben, 5 százalékot estek.

Mindez Bendarzsevszkij Antont a 2010-es európai közlekedési válságra is emlékeztette, amely az Eyjafjallajökull vulkán kitörése miatt következett be. Ez volt az újkori közlekedés eddigi legnagyobb krízise: egy távoli, izlandi gleccser alatti vulkáni robbanás 2010. áprilisában olyan specifikus porfelhőt hozott létre, amelyet a szél pontosan a világ legforgalmasabb légifolyosói fölé terített, és mivel ez a por tönkretette a sugárhajtóműveket, a hatóságok kénytelenek voltak a teljes európai légteret lezárni. Mint írta, ekkora mértékű globális leállásra a második világháború óta nem volt példa: 8 nap alatt az Eyjafjallajökull-krízis 104 ezer járatot érintett, és több mint 10 millió ember rekedt a repülőtereken. A 8 napi leállás gazdasági veszteségeit pedig legalább 2-2,5 milliárd (!) euróra becsülték.

Az iráni háború keddi napjának összes hírét elolvashatja egy helyen, percről percre tudósításunkban.