Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. január 31. szombat Gerda, Marcella

A Higgs-bozon után is nagy a pörgés

A Higgs-bozon, vagyis az isteni részecske felfedezése óta új kísérletekbe fogtak a fizikusok a genfi Nagy Hadronütköztető segítségével. Kutatnak a sötét anyag és a sötét energia után, és az ősrobbanás idején kialakult ősanyag természetét szeretnék megismerni. Mintegy 70 magyar tudós vesz részt a CERN munkájában. A legújabb irányvonalakról Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa beszélt.

Újra folyik a munka a világ legnagyobb részecske­gyorsítójában a CERN Nagy Hadron­ütköztetőjében. Novemberig proton-proton ütközésekkel kísérleteznek, majd utána a proton-ólom ütközések tanulmányozása következik.

A Higgs-bozonon túli fizikát próbálnak keresni a kutatók, ebben a legfontosabb a világegyetem sötét anyagának felderítése – közölte az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Horváth Dezső szerint ez az anyag semmiféle egyéb sugárzást nem bocsát ki, csak gravitációs hatása észlelhető, vagyis befolyásolja a csillagok mozgását. Ennek a részecskének kimutatása az egyik fő cél.

A nehézionok ütközése a világegyetem keletkezése utáni ősanyagot próbálja rekonstruálni. Ezt próbálják kimutatni ólom-ólom és proton-ólom ütközésekkel – tette hozzá a kutató.

Általában havonta egyszer egy-egy hétre leáll az adatgyűjtés, és ilyenko a rendszert fejlesztik. Ezek a fejlesztési időszakok rendkívül fontosak, nemcsak a gyorsítós mérnököknek, hanem a kísérletező fizikusoknak is, olyankor ugyanis gyakran kiderülnek működési rendellenességek. Ezeket a fejlesztéssel párhuzamosan kijavítják, és utána a komplexum megbízhatóbban és hatákonyabban működik.

Horváth Dezső közölte: az utóbbi években sikerült elérni, hogy a gyorsító energiája közel a duplájára emelkedjen. A fejlesztők most azon is dolgoznak, hogy növeljék a hatékonyságot is – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: miért éppen Minnesota? Nem véletlenül ott van polgárháborús helyzet Amerikában

Nem véletlenül alakult ki polgárháborús helyzet az amerikai Minnesotában, azután, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal, azaz az ICE ügynökeit az államba vezényelték – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő hangsúlyozta: a népes szomáliai kisebbség, az állam demokrata vezetése és a bevándorláshoz való liberális viszonyulása is hozzájárult ahhoz, hogy komoly a feszültség, illetve az ICE ügynökei is erőszakosabban léptek fel, és lelőttek két embert.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szépíteni tudtak a vérengzés után a piacok

Szépíteni tudtak a vérengzés után a piacok

Pénteken folytatódott az amerikai tőzsdék zuhanása, csütörtökön a Microsoft, pénteken már az Apple rántotta le a tech szektort. Bár volt pillanat, amikor 500 pontos mínuszban is volt a Dow Jones, végül estére korrigálni tudott az index. A vezető amerikai tőzsdék így is turbulens, de pozitív hónapot zárnak. Ehhez képest Európában enyhe emelkedéssel zártak az indexek: megadta a lendületet az euróövezet vártnál erősebb GDP-növekedési adata. Eközben viszont tovább folytatódik a volatilitás a nyersanyagpiacokon, az arany és az ezüst árfolyama este már nehéz kőként zuhan, de ugyanez igaz a rézre és palládiumra, valamint az olaj is korrigál a tegnapi rali után. Utóbbiak összefüggésben állnak a dollár erősödésével és azzal, hogy Donald Trump végre megnevezte jelöltjét az amerikai jegybankelnöki posztra. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×