Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
330.13
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A Higgs-bozon után is nagy a pörgés

A Higgs-bozon, vagyis az isteni részecske felfedezése óta új kísérletekbe fogtak a fizikusok a genfi Nagy Hadronütköztető segítségével. Kutatnak a sötét anyag és a sötét energia után, és az ősrobbanás idején kialakult ősanyag természetét szeretnék megismerni. Mintegy 70 magyar tudós vesz részt a CERN munkájában. A legújabb irányvonalakról Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa beszélt.

Újra folyik a munka a világ legnagyobb részecske­gyorsítójában a CERN Nagy Hadron­ütköztetőjében. Novemberig proton-proton ütközésekkel kísérleteznek, majd utána a proton-ólom ütközések tanulmányozása következik.

A Higgs-bozonon túli fizikát próbálnak keresni a kutatók, ebben a legfontosabb a világegyetem sötét anyagának felderítése – közölte az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Horváth Dezső szerint ez az anyag semmiféle egyéb sugárzást nem bocsát ki, csak gravitációs hatása észlelhető, vagyis befolyásolja a csillagok mozgását. Ennek a részecskének kimutatása az egyik fő cél.

A nehézionok ütközése a világegyetem keletkezése utáni ősanyagot próbálja rekonstruálni. Ezt próbálják kimutatni ólom-ólom és proton-ólom ütközésekkel – tette hozzá a kutató.

Általában havonta egyszer egy-egy hétre leáll az adatgyűjtés, és ilyenko a rendszert fejlesztik. Ezek a fejlesztési időszakok rendkívül fontosak, nemcsak a gyorsítós mérnököknek, hanem a kísérletező fizikusoknak is, olyankor ugyanis gyakran kiderülnek működési rendellenességek. Ezeket a fejlesztéssel párhuzamosan kijavítják, és utána a komplexum megbízhatóbban és hatákonyabban működik.

Horváth Dezső közölte: az utóbbi években sikerült elérni, hogy a gyorsító energiája közel a duplájára emelkedjen. A fejlesztők most azon is dolgoznak, hogy növeljék a hatékonyságot is – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

Brutális ütemben fejlődött idén a mesterséges intelligencia - Karnyújtásnyira lehet az AGI?

2025-ben a technológia terén egyértelműen szinte minden a mesterséges intelligencia fejlődéséről szólt, a vezető AI-vállalatok pedig rendkívüli tempóban dobták idén piacra az újabbnál újabb megoldásaikat. Bár az év során sokan tartottak az "AI lufi" kidurranásától, a benchmarkok alapján az új modellek messze felülmúlták a tavalyiakat, bizonyos területeken pedig már meg is haladták az emberek képességeit. Az LLM-ek mérhető tudása azonban csak az egyik fontos tényező: az automatikus működés a másik elem, amelyről idén gyakran szó esett, különösen az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérésével kapcsolatos várakozásokra utalva. A fejlődés ugyan egyértelműen látszik ezen a területen is, a vállalatvezetők és AI-kutatók igen megosztottak a kérdést illetően: egyesek szerint két évre, mások szerint egy évtizedre vagyunk a legokosabb emberek képességeit meghaladó, teljesen autonóm működésre képes AI-rendszerektől. Sőt, egyes vélekedések szerint addig még az AI-hoz való teljes tudományos megközelítésnek is változnia kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×