Infostart.hu
eur:
356.17
usd:
312.46
bux:
140873.08
2026. július 2. csütörtök Ottó

Három, potenciálisan lakható bolygót találtak

Három, a Földhöz hasonló méretű, potenciálisan lakható bolygót azonosítottak kutatók a Naprendszeren kívül.

Az exobolygók egy "ultrahideg" törpecsillag, a Földtől mindössze 40 fényévnyire található Trappist-1 körül keringenek a Vízöntő csillagképben, és - egy hétfői tudományos közlemény szerint - "első ízben vetik fel annak lehetőségét, hogy megtalálhatók rajtuk az élet kémiai nyomai".

A felfedezésről a Nature brit tudományos szakfolyóirat legújabb számában számol be egy nemzetközi kutatócsoport, amely a belga Liege-i Egyetem asztro- és geofizikai intézetének vezetésével végezte munkáját.

A kutatók szerint a három bolygó mérete és hőmérséklete a Földéhez és a Vénuszéhoz hasonlítható.

"Először történhet meg, hogy az élet kémiai nyomait megtaláljuk a Naprendszeren kívül" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Michael Gillon, a Liege-i Egyetem asztrofizikusa az AFP-nek. Guillon szerint mindhárom bolygóra illik a "nyerő kombináció": hasonló méretűek, mint a Föld, "potenciálisan lakhatóak" és elég közel vannak, tehát a légkörük a rendelkezésre álló technológiával is elemezhető.

A felfedezés a lakható bolygók utáni vadonatúj "vadászterep" előtt nyitott utat - fűzte hozzá a tudós.

Gillon kollégáival Chilében a Trappist teleszkópot kalibrálta sok tucatnyi olyan törpecsillag vizsgálatára, amelyek vagy nem voltak elég nagyok vagy nem voltak elég melegek ahhoz, hogy optikai teleszkópokkal figyeljék meg őket.

Egy különösen ígéretes törpecsillagra bukkantak, amely a Trappist-1 nevet kapta, mérete a Nap nagyságának nyolcada, ám jóval hidegebb nála. A kutatók hónapokig figyelték, és észrevették, hogy az infrajele rendszeres időközönként elhalványult, ami annak bizonyítéka, hogy objektumok keringenek körülötte.

A további elemzés megállapította, hogy a kérdéses objektumok exobolygók.

A belső két bolygó másfél, illetve 2,4 nap alatt kerüli meg törpecsillagát, de csak a négyszeresét és kétszeresét kapják annak a sugárzásnak, amely a Földet a Naptól éri. A legtávolabbi, harmadik bolygó 4 és 73 nap közötti idő alatt kerüli meg a törpecsillagot.

"Mindeddig pusztán elmélet volt ezeknek az ultrahideg törpecsillagok körül keringő +vörös világoknak+ a létezése, és most nem csupán egyetlen árva bolygónk van, hanem három" - magyarázta a tanulmány társszerzője, Emmanuel Jehin, aki szintén a Liege-i Egyetemen dolgozik. Szerinte a felfedezés paradigmaváltást jelent abban a kutatásban, amely az élet nyomait fürkészi az univerzum más részeiben.

A tanulmány megállapította, hogy a méretük és az alacsony intenzitású csillagukhoz való közelségük miatt mind a három planétán lehetnek olyan régiók, ahol fenntarthatóan megmaradhat a folyékony víz és az élet.

"Ezek a bolygók annyira közel vannak és a csillaguk olyan kicsi, hogy tanulmányozni tudjuk az atmoszférájukat és az összetételüket. Igazi főnyeremény" - fogalmazott közleményében Julien de Wit, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósa, a tanulmány társszerzője. Úgy vélte, még nemzedéke életében meg fogják tudni állapítani, hogy van-e élet ezeken a bolygókon.

A felfedezés arra is utal, hogy az ultrahideg törpecsillagok jelentős részének közelében lehetnek potenciálisan lakható bolygók.

"Galaktikus szinten ez milliárdnyi további helyet jelent, ahol az élet kialakulhatott" - hangsúlyozta Gillon.

A Trappist-1 körül keringő bolygók tömege nem lehet kevesebb, mint a Föld tömegének fele, de valószínűleg a duplájánál sem több. Lehetnek vízben és kőzetekben gazdagabbak vagy szegényebbek, mint a mi bolygónk, és ha van légkörük, az valószínűleg nagyon különbözik a mienktől - ismertette Gillon.

A Trappist teleszkóp megépítése és bolygók felkutatására való alkalmazása kockázatos stratégia volt. "Ez nem figyel százezer csillagot egyszerre, mint a Kepler űrtávcső. Csak néhánnyal foglalkozik, egyesével. De az egyik bejött" - tette hozzá de Wit.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×