Magyarország esélyeit illetően nagyon nehéz bármit is mondani, az viszont egyértelmű, hogy a riválosok rettenetesen erősek: csupa olyan ország, ami nálunk vagy gazdaságilag, népességileg, területileg minden szempontból egyértelműen nagyobb, vagy olyan anyagi lehetőségekkel rendelkezik, amivel mi nem, vagy a kettő együtt – fogalmazott az InfoRádióban Szabados Gábor, arra is felhívva a figyelmet, hogy a többi esetleges pályázótól eltekintve is, Magyarországnak és Budapestnek rengeteget kellene ahhoz dolgoznia és fejlesztenie, hogy egy olimpiára készen álljon. Ez vonatkozik a sportlétesítményekre is, de különösen a kiegészítő infrastruktúrában nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség – tette hozzá.

Ugyanakkor a sportközgazdász szerint

egyértelműen növelné a magyar pályázat iránti bizalmat, hogy az elmúlt 10-20 évben rengeteg kiemelt eseménynek adott otthon Budapest.

Tehát az, hogy meg tudjuk csinálni, az nem is kérdéses, korábban is voltak olyan sporteseményeink, rendeztünk sikeresen úszó és atlétikai világbajnokságot is úgy, hogy a felhasznált sporteseményekből még semmi nem volt, amikor már elnyertük a rendezési jogot, tehát ilyen szempontból egy nagyon komoly kreditünk van a nemzetközi sportéletben – magyarázta.

Szabados Gábor szerint egy esetleges magyar rendezés mellett szólhat az is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – 2014-ben elfogadott – Agenda 2020 reformprogramjának elvei is pont abba az irányba mutatnak, hogy hogy olyan országok is rendezhessenek olimpiát, amelyek nem a legnagyobb országok közé tartoznak. Ehhez számos engedményt tett a NOB a helyszínek felhasználása érdekében, lásd például a párizsi olimpia, ahol több versenyhelyszín nem a francia fővárosban volt, amit a korábbi ötkarikás játékokon még nem lehetett megtenni. Vagyis akár Budapest és Magyarország előnyére is válhat, hogyha a NOB tényleg szeretne egyszer egy kisebb országnak lehetőséget adni, de olyan riválisok vannak mellettünk, akikkel még ezekkel együtt is nagyon nehéz felvenni a versenyt – ismételte meg.

Ami az anyagiakat illeti, Szabados Gábor egyetért azokkal a becslésekkel, hogy egy olimpia megrendezése 4000-5000 milliárd forintnyi összegbe is kerülhet, de Magyarország esetében, figyelembe véve, hogy milyen infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség, ez annak minimum a duplája lenne

reálisan inkább 10 ezer milliárd forint.

A megtérülést illetetően kiemelte: az elsődleges hozam az az infrastruktúrának a hasznosítása. Nagyon sok mindent létre kellene hoznunk, nem is elsősorban sportlétesítményeket, bár azokat is, de ennél jóval nagyobb fejlesztés, jóval nagyobb költség és jóval nagyobb munka a kiegészítő infrastruktúrának a fejlesztése, tehát közlekedési és egyéb infrastruktúrának a fejlesztése akár szállodai szobák és más fejlesztések; ez viszont mind olyan, amelyet Budapest és Magyarország az olimpia után a saját hasznára tudna fordítani és tudna hasznosítani. Ez lenne igazából a legnagyobb megtérülése egy olimpiai rendezésnek – fejtette ki a sportközgazdász

A fentieken túl ott van természetesen a „PR-hatás”. Minden nagy sporteseménynél elmondható, hogy milyen óriási országimázs hatást jelent, de egy olimpia hatása Szabados Gábor szavai alapján jócskán túlmutat azon, amit az eddigi események összességében eredményeztek.

„Össze lehet mindet adni és megszorozni egy nagy számmal, hogy megkapjuk, hogy egy olimpiának mekkora lehet az országimázs hatása,

ami nyilván a turizmusban és nagyon sok egyéb bevételben jelentkezik” – fogalmazott.

Végül, de nem utolsó sorban a megtérülést illetően ott vannak még az ideérkező látogatóknak a költései, bár ezt a szakértő szerint nem szabad túlbecsülni sem: nyilván a helyi vállalkozások számára egy olimpia nagyon komoly bevétel, de az ötkarikás játékok igazi haszna az elsősorban az infrastruktúrának az utóhasznosítása és a PR-hatásnak a hasznosítása – mondta az InfoRádióban Szabados Gábor sportközgazdász.

A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette.