Infostart.hu
eur:
367.7
usd:
335.04
bux:
143952.49
2026. november 18. szerda Jenő
Naplemente az aszályos Balaton medréből fényképezve Balatonszemesnél 2026. szeptember 17-én
Nyitókép: Infostart

Idén elkerülték a Balatont az esők – itt a magyarázat, miért

Idén több országos tényező együttes hatása mellett a Balaton déli partján még speciális helyi okok is hozzájárultak ahhoz, hogy gyakorlatilag nem volt eső és rendkívül alacsony a tó vízszintje.

A nyugati szelek öve 2026 nyarán északabbra húzódott, a csapadékot hozó ciklonok pedig gyakran elkerülték a Kárpát-medencét – írta tanulmányában Horváth Ákos, a HungaroMet és Breuer Hajnalka, az ELTE Meteorológiai Tanszékének meteorológusa.

Az aszályos térséget többnyire csak az északabbra elvonuló ciklonok hidegfrontjainak gyengébb, déli része érte el. A gyakori anticiklonális helyzetek szintén kedvezőtlenek voltak a csapadékképződéshez – tette hozzá összefoglalójában a sonline.hu helyi hírportál.

A június végén érkező első jelentős hőhullámot már eleve száraz talaj fogadta.

A Medárd körüli időszakban nagyrészt elmaradtak azok a záporok és zivatarok, amelyek meghatározóak a nyári csapadék szempontjából. Az eső hiánya tovább szárította a felszínt, a hőség pedig egyre tartósabbá vált.

Az elemzés azt is megmagyarázza, miért tűnhetett úgy, mintha az eső a határok mentén hullana le, Magyarország belsejét pedig elkerülné.

Az egyébként is kevés légköri nedvességet a hegyek emelő hatása „kirázta” a légkörből, csapadék többnyire csak az Alpok és a Kárpátok hegyei között hullott.

A Kárpát-medence belső területeire érkező, sokszor meggyengült rendszerekből viszont kevés eső hullott.

A Balatonnál a nagytérségi szárazság mellett a domborzat hatása is számított.

  • A nyáron az északnyugati áramlás volt a domináns, a csapadékrendszerek is sokszor abból az irányból érkeztek.
  • Egy részük már az Alpok keleti oldalán legyengült a főnhatás miatt.
  • A Balatonnál ehhez a Bakony hatása is hozzájárult, mert a hegységből a tó felé érkező leáramlás gyengíti, oszlatja a felhőket

– mondta a sonline.hu oldalnak dr. Horváth Ákos, a siófoki viharjelző obszervatórium vezetője, hozzátéve: a nyári csapadék meghatározó részét a záporok és zivatarok adják.

A zivatarok nedvességének nem elhanyagolható része a talajból párolog a levegőbe. Mivel a talaj nagyon száraz volt, ez a nedvességforrás hiányzott, ezért különösen a Medárd-időszakban a Balatonnál is kevesebb zápor és zivatar alakult ki. Ezt a Balaton is nagyon megsínylette

– magyarázta a a meteorológus. Mint mondta, a Kisalföld felől érkező szél is hozzájárult a Siófok környéki szárazsághoz. Ez az áramlás a Mosonmagyaróvár–Győr–Balaton keleti medencéje–Siófok–Szeged vonalon halad végig. Amikor sekély hidegfront érkezik, ebben a sávban a szél száríthatja a levegőt, így a Balaton déli partjának keleti részén is gyengül a csapadékot hozó felhőzet.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×