Infostart.hu
eur:
373.36
usd:
340.5
bux:
139574.77
2026. november 20. péntek Jolán
Demkó Attila, Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nyitókép: InfoRádió

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője. Demkó Attila szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az oroszok a jövőben jobban támadják majd a magyarlakta Kárpátalját.

Magyarország a NATO és az Európai Unió tagja, ami miatt ha bármilyen incidens történne – bár mi nem vagyunk közvetlenül érintettek –, akkor az 5. cikkely életbe lép és Magyarország is ugyanúgy háborúban lesz, mint bármely más ország a két szövetségben. Ezek védőernyők, de kötelezettségekkel is járnak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Demkó Attila, kiemelve, hogy nem lát egy ilyen forgatókönyvre sok esélyt.

Hozzátette: a magyar külpolitika irányának friss változásaiban vannak pozitívumok, de rejthetnek akár veszélyt is az oroszokkal kapcsolatban.

„Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal. Ez változhat. Kárpátalja kaphat akár sajnos több nagy támadást – szerencsére eddig csak egy ilyen történt –, mert Kárpátaljára is vittek nagy ipari kapacitásokat az ukránok. Kijev és Kárpátalja volt a legvédettebb, ezért sok gyár odaköltözött, ide értve fegyvergyárakat is. És Magyarország nem volt terepe hibrid akcióknak, nem gyulladt fel egyetlen magyar gyár sem, mint ahogy Lettországban, vagy ahogy Lengyelországban egy Starlink-központ égett le, Csehországban robbanás volt egy fegyvergyárban, ugyanígy Bulgáriában is” – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője. Megjegyezte: nyilván „az oroszok kémkedtek ezerrel, és itt voltak az országban”, de ilyen nagyon látványos akció nálunk nem történt. Ez viszont akár változhat is a következő időszakban.

Demkó Attila nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország az orosz támadások fókuszába kerüljön, mert

  • nem Magyarországon keresztül szállítják a fegyvereket Ukrajnába (hanem Románián és Lengyelországon át)
  • nem Magyarország akadályozza adott esetben az orosz árnyékflottát, hanem például a balti és a skandináv országok,
  • nem Magyarország a „leghangosabb” Ukrajna támogatásában, hanem például a britek.

Hozzátette: nem lát olyan változást, ami azt üzenhetné Moszkvának, hogy „ide lőjetek”.

Meg kell őrizni az orosz energiahordozókat, ameddig lehet, ezt kifejezett magyar érdeknek tartja Demkó Attila, még akkor is, ha most az orosz olaj drágább a sokéves átlagnál, most nem éri meg annyival a nyugatival szemben, de nemcsak az ár a fontos, hanem az ellátásbiztonság is. Úgy látja, a mostani kormányzat is igyekszik megtartani az orosz gáz- és olajszállításokat. Az is fontos ugyanakkor, hogy a NATO-n és az EU-n belüli szövetségeseinkkel kialakult konfliktusokat rendezni lehessen.

„Ez egyensúlyozás, ami nem egyszerű dolog. És Ukrajnával is – elsősorban a kárpátaljai magyarok érdekében – javítani kell a viszonyt. És nagyon reméljük, hogy amit Ukrajna megígért, azt végre fogja hajtani” – mondta Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×