Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, akik megnézik a „Pesti Tőzsde Világa” című, hiánypótló tárlatot, amely 2026. október 25-ig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036 Budapest Korona tér 1.).

„Gazdaságtörténeti portálunk, a tozsdemuzeum.hu elindítását egy két évvel ezelőtti, kerek évfordulóra időzítettük – mondja Radnai Márton ötletgazda. – A portált azért hoztuk létre, hogy egyrészt elősegítsük a szakmabéliek pénzügyi és gazdaságtörténeti kutatásait, másrészt a laikus közönség számára is kapaszkodót nyújtsunk. Idén a virtuális térből kilépve a fizikai térben is megvalósítottuk a Tőzsdemúzeumot. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum befogadta a kezdeményezésünket, és így korabeli relikviák révén – vagyis a dokumentumok, részvények, plakátok, használati tárgyak bemutatásával – még jobban megismerhetővé vált a pesti tőzsde fordulatos története” – fogalmaz Radnai Márton.

A Tőzsdemúzeum csapata a projekt első fázisában az árfolyamokat és az osztalékadatokat kutatta fel. Vállalkozásukban ekkor leginkább a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Arcanum Adatbázis Kft. volt segítségükre, hiszen az árfolyamok mozgásáról akkoriban leginkább csak a korabeli újságok, valamint az úgynevezett árjegyző lapok oldalain lehetett információhoz jutni. Ezeket az adatokat először digitalizálni kellett, s csak ezt követően lehetett további elemzéseket elvégezni.

Az adatbázis létrehozásakor szembesültek azzal, hogy számos, egykor jelentős magyar vállalat neve, története, és vezetőinek életrajza feledésbe merült. Emiatt a második fázisban azt tűzték ki célul, hogy a legaktívabban kereskedett 100 cég történetét, és meghatározói vezetőik életrajzát felkutassák.

A projekt azonban itt nem ért véget. Eltökéltek voltak abban, hogy minél szélesebb közönség számára elérhetővé tegyék a pesti tőzsde fordulatokban gazdag történeteit. Ezért jött létre a „Pesti tőzsde világa” című időszaki kiállítás.

Célul tűzték ki, hogy a kiállításon bemutatott anyagból rajzolódjon ki az a gazdasági hálózat, melyet a korszak jelentős iparágainak meghatározó vállalatai alkottak. A látogatók olyan ismert cégek történetével találkozhatnak, mint a Dreher, a Ganz, a Goldberger, a Tungsram vagy a Chinoin. Céljuk volt az is, hogy bemutassák ezen cégek meghatározó vezetőinek életrajzait, kitérve életük színes és tragikus fordulataira is.

A fentieken túl a tárlat központi elemeként egy újonnan, a kiállítás alkalmából készült, részletgazdag makett is látható — a monumentális Tőzsdepalota kicsinyített mása a hajdani kereskedések helyszínét idézi meg annak eredeti formájában. A makett nem csupán látványos kiállítási elem: segítségével új nézőpontból válik értelmezhetővé a századforduló Budapestjének gazdasági és építészeti világa. A Szabadság tér meghatározó épületeként ismert Tőzsdepalota a korszak egyik legnagyobb építészeti vállalkozása volt, amely egyszerre testesítette meg a Monarchia pénzügyi erejét, a modern város fejlődését és az új magyar építészet útkeresését.

Talán a fentiekből is kitűnik, hogy a pesti tőzsde története nem csupán a pénzügyi élet krónikája. A börze viszontagságos históriája ugyanis pontosan leképezi a modern magyar gazdaság születését is – azt az aranykort, amikor a tőke, az információ és a vállalkozói kezdeményezés egymásra talált.

(x)