Az eszmecserére több mint ezer résztvevőt várnak a világ több mint 70 országából. A konferencián a világ vezető egészségügyi szakemberei és demenciakutatói mellett maguk az érintettek is jelen lesznek. A szervezők célja, hogy a demenciával élők találkozhassanak egymással és megosszák egymással gondolataikat - közölte a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Intézete az MTI-vel.

Európában több mint hétmillió, Magyarországon mintegy 200 ezer ember él demenciával, de a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse. A szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó demencia világszerte súlyos problémát jelent. A becslések szerint évszázadunk közepére 135 millió demens beteg él majd a Földön.

A gyakran csak szellemi hanyatlásnak nevezett betegségcsoport kialakulásának valószínűsége - bár előfordul 30-50 éves korban jelentkező demencia is - az életkor előrehaladtával nő: 60 éves kor felett minden tizedik ember érintett, 90 éves kor felett több mint 30 százalék.

A demencia latin eredetű kifejezés, szó szerint értelmezve értelem nélküli állapotot jelent. A feledékennyé válás, a szellemi képességek lassú, fokozatos elvesztése természetes folyamatok, az öregedés velejárói. Betegségről akkor beszélhetünk, ha a folyamat a normálisnál gyorsabban, radikálisabban játszódik le. A demenciával járó betegségek között az Alzheimer-kór a leggyakoribb, a demenciák 60-70 százaléka vezethető vissza rá. Ez a betegség a nők esetében mintegy kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál.

Az Alzheimer-kór kialakulása az egészséges agyszövet fokozatos elsorvadásával jár. Kezelésére ma még nem áll rendelkezésre hatékony terápia, de az időben diagnosztizált beteg életminősége javítható, romlása lassítható. A demenciával járó betegségek nagy empátiát és odafigyelést igényelnek a család részéről.

Elettra Ronchi, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának kutatója szerint a jelenleg 44 millió demenciával élő ember kezelésében az információs technológia hozhat áttörést. A digitálisan tárolt egészségügyi adatok - amelyeket korszerű és széles körben használt vizsgálati eszközökkel, szűrőberendezésekkel, okostelefonos applikációkkal nyernek - olyan mennyiségű információt tartalmaznak az emberek egészségéről, fizikai és szellemi állapotáról, amelyet össze sem lehet hasonlítani az eddigi adatmennyiséggel.

A digitális egészségügyi adatok jelentős mértékű kiszélesedése a technológiai fejlesztéseknek, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés, az okoseszközök terjedése és az ezekre fejlesztett alkalmazások nagy előrelépést jelentenek az orvosi kutatások területén, akár csak az adatelemzés fejlődése és a felhőmegoldások elterjedése.