Míg évszázadokon át a legjobb évjáratok a szőlő érésének végén jelentkező szárazabb időszakban születtek, jelenleg a korai és jó termés eléréséhez a megfelelő hőmérséklet mellett már nincs szükség szárazságra. "Ez csak a legújabb jele annak, hogy a globális felmelegedés a növényekre és a mezőgazdaságra is hatással van" - közölte az amerikai Columbiai Egyetem.

"A legrosszabb hír, hogy ha a Föld tovább melegszik, fordulóponthoz érkezünk" - figyelmeztetett a veszélyre Elizabeth Wolkovich, a témában a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.

A Harvard Egyetem kutatójának becslése szerint abban az esetben a magasabb hőmérsékletek az eddigiekkel ellentétben már nem vezetnek jobb borminőséghez.

A tanulmány 1600 és 2007 közötti franciaországi és svájci adatokat elemezte. A kutatók megvizsgálták a szüret időpontja, valamint a hőmérséklet és a szárazság közötti összefüggéseket.

"A szüret ideje mind korábbi időpontra tolódik Franciaországban. Ez főként 1980 óta figyelhető meg, amikor jelentős fordulópont következett be az északi félteke hőmérsékletének alakulásában" - mondta Wolkovich.

A szőlőfürtök ebben az időszakban jó tíz nappal korábban értek szüretelésre alkalmassá, mint 1600 és 1900 között.

Nyugat-Európában a gyümölcs érését felgyorsító nyári meleg mellett a múltban szárazságra is szükség volt, hogy szélsőséges hőség alakuljon ki. A talajból párolgó nedvesség ugyanis hűt, szárazság idején azonban ez a hatás lényegesen kisebb.

Manapság azonban erre a feltételre nincs szükség: "a klímaváltozás miatt olyan meleg lett, hogy a bortermelőknek nincs is szükségük szárazságra a kellő hőmérséklet eléréséhez" - fogalmazott Benjamin Cook, a NASA kutatója.

A bordeuax-i és burgundi borvidékek példáján keresztül demonstrálták a szakértők, hogy a magasabb hőmérsékletek eddig rendszerint jobb borhoz vezettek. A tanulmány szerzői ugyanakkor utaltak korábbi tanulmányokra, melyek szerint a növekvő hőmérsékletek időnként problémát okoztak a bortermelésben. Wolkovich példaként említette a 2003-as hőhullámot, amely bár korai szürethez vezetett, a bor minősége csak vegyes lett.

A borászok és borszakértők körében évek óta téma a klímaváltozás. A növekvő hőmérsékletek hatására Nagy-Britannia és Észak-Németország egészen új régiói számítanak arra, hogy betörhetnek a borok piacára. Franciaországban ugyanakkor aggodalmat kelt a változás, bár egyes szakértők szerint az új helyzethez lehet alkalmazkodni, például hőségtűrőbb szőlőtőkék telepítésével.