Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.84
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző

Veszélyes fegyverek lehetnek a drónok

Mintegy 2000 tudós a mesterséges intelligenciával rendelkező fegyverek betiltását követelő nyílt levelet fogalmazott meg. Az aláírók között van Stephen Hawking asztrofizikus, Steve Wozniak, az Apple egyik alapítója és Noam Chomsky amerikai nyelvész is - mondta az InfoRádiónak Jelasity Márk, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának munkatársa.

A nyílt levélben megpróbálják körülhatárolni azokat a fegyvereket, amik ellen tiltakoznak. Például a drónok ellen, amelyekre ha fegyvereket helyeznének, olyan fegyvert lehetne létrehozni, ami intelligens módon megtalál egy célszemélyt, és teljesen automatikus módon támadást intéz ellenük - hívta fel a figyelmet Jelasity Márk.

Hozzátette: a nyílt levél szelleméből arra lehet következtetni, hogy olyan fegyverekre gondolnak, amelyek emberi irányítás nélkül végeznek támadásokat. Az elmúlt egy-két évben óriásit fejlődött a tudomány ebből a szempontból. Ma már azon a szinten vagyunk, hogy konkrétan az embereket fel lehet ismerni az arcuk vagy hangjuk alapján.

Vannak például olyan úgynevezett drón-rajok, amelyek lényegében úgy működnek, mint egy méhraj. Ezek viszonylag pici és olcsó gépek, amik önállóan nem rendelkeznek túl nagy intelligenciával, viszont rengeteg lehet egyszerre kilőni belőlük, és rá lehet irányítani őket különböző célpontokra. Ezek nagyjából együtt maradnak, és koordináltan tudják kivitelezni a támadást. Ugyanúgy, ahogy egy méhraj ezek ellen sem lenne hatásos semmifajta rakétavédelmi rendszer, egy ilyen pici, de nagy mennyiségű támadóeszközből álló felhő ellen sem lehetne hatékonyan védekezni jelen pillanatban - ismertette a kutatócsoport munkatársa.

Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia világában nagy mértékben elmosódnak a határok az ember felelőssége és a gép működése között. Ugyan nagyon sokan próbálják azt mondani, hogy ezeknek az automata fegyvereknek mindig van valamilyenfajta emberi szupervíziójuk, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az egységes utasítások, amiket ezek a rendszerek kapnak, egyre magasabb és magasabb szintűek lehetnek, az emberi felügyeletnek egyre kisebb és kisebb befolyása van.

"Nagyon nehezen tudnám azt megnevezni, hogy hol van az a pont, amikor még az ember mondja meg, hogy mit kell csinálnia, és hol van az a pont, amikor már a gép kezdi el kitalálni, hogy konkrétan milyen akciókat kell végrehajtania. Már azt is viszonylag nehéz előzetesen tesztelni, hogy ezek biztonságos rendszerek" - fogalmazott.

A nyílt levél hivatkozik más területekre, például a nukleáris technológiára vagy a biológiai fegyverekre. Az az óriási különbség a mesterséges intelligencia és a biológiai fegyverek között, hogy míg a biológiai fegyverek előállításához nagyon speciális szaktudás szükséges, és nagyon nehezen megszerezhető vírusokhoz vagy egyéb kémiai anyagokhoz való hozzáférésre van szükség, addig a mesterséges intelligenciával felszerelt fegyverrendszereknek minden komponense teljesen nyilvánosan elérhető jelen pillanatban is - közölte Jelasity Márk.

"Azt gondolom, hogy ez egy olyan szellem, ami már kiszökött a palackból. A nemzetközi szerződésekkel persze meg lehet próbálni korlátozni vagy tiltani, de nem hiszem, hogy annyira hatékony tud lenni, mint a nukleáris vagy a biológiai fegyverek esetében" - fogalmazott.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×