Az MTA BTK Régészeti Intézetnek megalapítása óta kiemelt feladata volt a Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) című vállalkozás. A program keretében tervezett kötetek megjelentetése nemcsak tudományos szempontból, hanem a - kezdetben csak a nagyüzemi mezőgazdaság miatt - folyamatosan pusztuló régészeti lelőhelyek kutatásának és védelmének tekintetében is országos jelentőségűvé vált.

Az elmúlt ötven év nyomtatásban megjelent és még publikálatlan eredményeit, az időközben múlhatatlanul szükségessé vált tartalmi és technikai korszerűsítés részleteit, a topográfiai munkák folytathatóságának a felmérését, egyben a közös munkával bővítendő és pontosítandó, hivatali és tudományos érdekeket is szolgáló nyilvántartás jövőjét tekintette át a "Magyarország Régészeti Topográfiája: Múlt - Jelen - Jövő" című konferencia. A minden korábbinál szélesebb körű szakmai összefogást szimbolizálja, hogy a háromnapos rendezvénysorozat előkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet mellett a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ és a Magyar Nemzeti Múzeum is részt vett - olvasható az mta.hu oldalon.

"A kutatás és az egyetemi oktatás, a múzeumi és a hivatali szféra bevonásával, korszerű diagnosztikai és térinformatikai módszerekkel új lendületet nyerhet a Magyarország Régészeti Topográfiája által fémjelzett gyűjtő, adatbázis-építő és feldolgozó munka. Ebben a régészet tudományos célkitűzései mellett értelemszerűen azok a közfeladatok is nagy hangsúlyt kapnak, amelyek a régészeti örökség feltárását és minél teljesebb nyilvántartását, egyben a különféle beruházásokat megelőző, összetett régészeti tevékenységet érintik" - foglalta össze a konferencia célját Benkő Elek, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója.

A régészek, örökségvédelmi szakemberek, geofizikusok, geológusok, térinformatikusok és számos egyéb szakma közös munkájával kibontakozóban van a jövő digitális alapon fejlesztendő topográfiája, amit modern diagnosztikai módszerekkel kiegészítve a jövőbeni generációk valósíthatnak meg széles szakmai összefogással.

A nagy érdeklődéssel kísért konferencia első napján, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, elsősorban az MRT-sorozat múltjáról, valamint a hasonló jellegű adatgyűjtések helyzetéről esett szó.

A második napon, a Forster Központ Daróci úti telephelyén elméleti felvetésekről, valamint a lelőhelyek előzetes felderítési módszereiről, a modern, roncsolásmentes eljárásokról szóltak az előadások.

A harmadik napon, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli épülettömbje előadótermében az örökségvédelemmel kapcsolatos témák (a lelőhely-nyilvántartás helyzete, beruházói igények), továbbá topográfiai módszerekkel, valamint kombinált eljárásokkal végzett tudományos kutatások eredményeit ismerhette meg a konferencia mindhárom napját követő népes - minden nap 100 fölötti létszámú - közönség.