A laphámsejtes rosszindulatú bőrdaganatok háromszor gyakrabban fordulnak elő a férfiakon, mint a nőkön és a daganatkutatók eddig nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi lehet ennek a különbségnek az oka. Az Ohiói Állami Egyetem rákkutató központjában Gregory Lesinsky és Tatiana Oberyszyn egérkísérletei arra utalnak, hogy itt több tényező játszhat szerepet.

A legfontosabb ok az, hogy a férfiak bőrében lényegesen kevesebb egy fehérje, a kataláz, mint a női bőrben. A kataláz igen erős antioxidáns, amely gátolja a hidrogén-peroxidot és a dezoxinukleinsavat károsító, oxigénnel kapcsolatba lépő más anyagokat. Ezek a napsütés hatására keletkeznek és rákokozó tulajdonságú vegyületek.

A férfibőrben jelentősen több rákkal kapcsolatos gyulladásos sejt fordul elő. A kutatók munkája azt is igazolta, hogy a napsütés hatására a csontvelőből olyan fehérvérsejtek vándorolnak a férfiak bőrébe, melyek a nőknél ritkán fordulnak elő. A kísérlet különleges, szőrtelen egértörzs tagjain történt, amelyeken napsütés hatására rosszindulatú laphámsejtes daganat jelenik meg.

A vizsgálat fontosságát az adja, hogy a laphámsejtes daganat az emberek bőrén keletkező második leggyakoribb bőrrák forma és ez is napsütés hatására jelenik meg. A hímnemű egerek bőrében megszaporodó gyulladásos fehérvérsejtek alapján a kutatók szerint ezeknek a sejteknek szerepe lehet a bőrrák kialakulásában, de esetleg egyéb rosszindulatú daganatos folyamatokban is.

A vizsgálat folytatása azt is jelezte, hogy az egerek bőrének helyi kezelése katalázzal, gátolta a sejtek terjedését a napoztatott bőrben, ami arra utal, hogy a hím egerek bőrében a gyulladásos fehérvérsejtek szaporodása a kevesebb kataláz miatt történt. A kutatók azt találták, hogy hímnemű egerek napsütött bőrének daganatos területén 55 százalékkal több fehérvérsejt volt, mint a nőnemű egerek bőrében.