Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Forradalmi áttörés a fogamzásgátlásban: tabletta helyett tapasz

Nem jár majd mellékhatásokkal az új fogamzásgátló tapasz, amelyet amerikai kutatók fejlesztenek. A szer azáltal akadályozza a megtermékenyítést, hogy blokkolja a folyamatért felelős gént.

A hagyományos hormonális fogamzásgátlók súlyos mellékhatásokkal járhatnak: hangulatingadozást, hízást, fáradtságot, fejfáját, a libidó csökkenését, hosszabb távon pedig akár agyvérzést és rákot is okozhatnak.

A forradalmian új tapasz azonban nem jár mellékhatásokkal, ezért az áttörést az orvosok és a családtervezéssel foglalkozó szervezetek is üdvözölték. A szer azonban egyelőre még nem kapható, piacra kerülésére akár egy évtizedet is várni kell még.

A súlyos mellékhatások ellenére csak Nagy-Britanniában 3,5 millió nő szed hormonális fogamzásgátló tablettát. Az új szer azonban nem hormon-alapú, hanem a ZP3-as protein termeléséért felelős gént blokkolja. Így a spermium nem juthat be a petesejtbe.

RNS-interferencia

A bostoni kutatók az American Society for Reproductive Medicin washingtoni konferenciáján számoltak be eredményeikről. Kutatásaik ribonukleinsav-interferenciára alapultak - ezzel a módszerrel kikapcsolhatóak bizonyos gének. Az RNS-interferencia kutatásáért kapta meg tavaly az orvosi Nobel-díjat az amerikai Andrew Fire és Craig Mello.

"Az 1950-es években három lehetőség volt a fogamzásgátlásra: a hormonok, a méhen belülre felhelyezett eszközök és a pesszárium. Azóta valóságos bio-molekuláris forradalom zajlott le az orvostudományban, de ez a három módszer még mindig általános" - hangsúlyozta a kutatást vezető Zev Williams.

Reményei szerint az állatkísérletekkel 3-5 éven belül végeznek, de ahhoz, hogy embereken is teszteljék az új tapaszt, még legalább tíz évnek kell eltelni. Azért választották a tapaszt és nem a tablettát, mert az RNS-interferencia az eddigi feltételezések szerint nem hat a gyomron keresztül.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×