A Washingtoni Egyetem egyik professzora elmondta: a növények természetes képességeit használják ki, amellyel vegyi anyagokat képesek kivonni a vízből, a talajból és a levegőből.

Sharon Doty hozzátette: ez a módszer tízszer kevesebbe kerül, mint a hagyományos eljárások, ráadásul kevésbé is bolygatja meg a természetet.

A Washingtoni Egyetemen kitenyésztett nyárfák laboratóriumi körülmények között a triklór-etilén 97 százalékát szívták fel, miközben a természetes példányok csak 3 százalékra képesek.

A kutatók azért ezt a vegyi anyagot választották, mert az Egyesült Államokban ez szennyezi a talajvizet a leggyakrabban.

A Yorki Egyetem brit tudósai közben a lúdfű génállományát változtatták meg baktériumok génjeinek bevitelével, aminek köszönhetően a néhány centiméteres növények százszor gyorsabban képesek lebontani az RDX nevű rákkeltő robbanóanyagot.

Noha mindkét eljárás ígéretes, számolni kell a génmódosított növényekkel szembeni erős ellenérzésekkel.

A washingtoni kutatók például azért választották a nyárfát, mert gyorsan növekednek, és az első néhány évben nem virágoznak, vagyis nem kerülnek ki az ellenőrzésük alól.